Erdogan: a Hagia Szophia nyitva marad a nem muszlimok előtt

"A nem-muszlimok előtt is nyitva fog állni a múzeumból mecsetté alakított isztambuli Hagia Szophia" – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök péntek este a nemzethez címzett televíziós beszédében.

A török elnök július 10-én döntött arról, hogy az ortodox kereszténység egykori főtemploma, az UNESCO által a világörökség részének nyilvánított isztambuli Hagia Szophia ismét muszlim vallási funkciót kap, és mecsetté alakul. Mindez alig egy órával azután történt, hogy a török legfelsőbb közigazgatási bíróság a nemzetközi tiltakozás ellenére semmisnek minősítette azt az 1934. november 24-ei török minisztertanácsi döntést, amely a Hagia Szophia múzeummá alakításáról rendelkezett. 

Az államfő egyúttal jelezte: az előkészületek befejeztével az első muszlim közösségi imádkozást már július 24-én, pénteken, az előírt déli ima keretében tartják az épületben. Erdogan azt is bejelentette, hogy a világörökségi helyszín múzeumi minősítésének megszűnésével eltörlik a fizetős beléptetési rendszert.

Az elnök igyekezett reagálni azokra a félelmekre is, hogy a mecsetté alakítással az évente 3,7 millió turista által felkeresett, ikonikus épületet kisajátítja az iszlám.

A Hagia Sophia, amely az emberiség közös öröksége, új státuszával még őszintébb, még páratlanabb módon fog átölelni mindenkit

– állította a török elnök.

Erdogan a nemzetközi közösséget arra szólította fel, hogy tartsák tiszteletben Törökország bírói és végrehajtó szerveinek döntését a Hagia Szophiát illetően. A török vezetés szerinte megértéssel fogad mindennemű külföldi nézetet a témában, de az épület funkciójának eldöntése az ország szuverén joga. Törökország függetlenségének megsértéseként tekint bármely olyan megnyilvánulásra és kijelentésre, amely túlmegy ezen – tette hozzá.

A Hagia Szophia 1935 óta volt múzeum, az 537-ben felszentelt templom egykor a Bizánci Birodalom legfontosabb székesegyháza és az ortodox keresztény világ központja volt. Konstantinápoly 1453-as elfoglalása után az oszmánok mecsetté alakították át, a 20. században azonban Musztafa Kemal Atatürk, a modern, világi alapokon nyugvó Törökország atyja múzeummá nyilvánította. A műemlék 1985 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján.

A mecsetté alakítás legnagyobb problémája, hogy nem tudni, mi lesz a világ leghíresebb bizánci mozaikegyüttesének sorsa. A Hagia Szophia mozaikjait ugyanis 1453-ban levakolták, mivel az iszlám tanításai tiltják az emberábrázolást, és a keresztény szentek látványa sem fért volna össze az épület új funkciójával. Az épület múzeummá nyilvánítása tette lehetővé, hogy az 1930-as évektől kezdve fokozatosan feltárják a mozaikokat. Amennyiben az épületet ismét mecsetté alakítják, a mozaikokat legalább a szertartások idejére el kell majd takarni, és valószínű, hogy a turisták mozgását is korlátozni fogják, de a török kormány egyelőre nem mondott semmit arról, hogyan alakítanák át az egykori templom belsejét. Az biztosra vehető, hogy az épület tudományos kutatása leáll, és a jövőben nem műemléki, hanem iszlám vallási szempontok szerint fogják eldönteni a további sorsát.

A Hagia Szophia mecsetté alakítása ellen tiltakozott a görög kormány, a moszkvai pátriárka, Josep Borrell, az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főképviselője közleményében sajnálatosnak nevezte a lépést, Margarítisz Szkínász uniós biztos pedig azt mondta, hogy a Hagia Szophiának meg kell őriznie jelenlegi semleges státusát, minden más rendelkezés Isztambul toleranciáját és nyitottságát ásná alá.