Jövőre Benyovszky Móric emlékév lesz

Benyovszky Móric-évet tartanak 2021-ben a felfedező, katona, író születésének 280. és halálának 235. évfordulója alkalmából – mondta Szőcs Géza, a rendezvények fővédnöke, a kormányfő kulturális főtanácsadója vasárnap Budapesten.

A felfedező életével példát mutatott, és abba a sorba helyezhető, mint a régi római házi istenek, akik vigyáztak utódaikra, a mai magyarokra

– fogalmazott Szőcs Géza a Benyovszky Ház történelmi szalonjában.

G. Németh György, a Benyovszky Nemzeti Emlékbizottság elnöke elmondta:

Benyovszky mellszobrát nemrég készítette el Kocsis András Sándor szobrászművész, az alkotást a tervek szerint a magyar főváros egyik közterén fogják elhelyezni. Életéről Nagy Tibor zeneszerző Pozsgai Zsolt librettójával és Bradányi Iván szövegeivel musicalt írt, amelyet jövőre mutatnak be. Szerepel a tervek között könyv, képregény, film, valamint emlékérem elkészítése is az emlékévre.

A programban szerepet vállal az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Levéltár, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Földrajzi Múzeum.

Benyovszky Móric, az egyik leghíresebb magyar világutazó, hajós és katona, az indiai-óceáni szigetvilág első európai uralkodója 1741. szeptember 20-án született. A több hadszínteret és a szibériai fogságot is megjárt Benyovszky 1774-ben szállt partra Madagaszkáron, és jelentősen hozzájárult a sziget belső területeinek megismeréséhez. 1776-ban állítólag királlyá választották.

Később Magyarországra ment, majd újra visszatért Madagaszkárra, ahol egy francia erőd elfoglalása után Angontsynál felépítette az új „fővárost”, a saját magáról elnevezett Mauritania erődjét. A franciák büntető expedíciót küldtek ellene, és az összecsapásban Benyovszky 1786. május 23-án elesett.