Szabina
7 °C
19 °C
Index - In English In English Eng

Magyar származású az idei irodalmi Nobel-díjas

000 8RN8EN
2020.10.08. 16:29
Louise Glück 77 éves amerikai költőnő lett 2020 irodalmi Nobel-díjasa – jelentette be a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. Az indoklás így hangzik: „összetéveszthetetlen költői hangjáért, mely zord szépségével egyetemessé teszi az egyéni létezést”.

Bár az Index szavazásán Murakami Haruki kapta a legtöbb voksot, a japán író egyelőre továbbra is az egyik legnagyobb Nobel-várományosnak számít. A rangos irodalmi elismerést ezzel szemben egy Magyarországon kevésbé ismert költőnő, Louise Glück kapta. Pedig ha valakinek, nekünk, magyaroknak ismernünk kellene őt, hiszen nagyszülei magyarok voltak.

LouiSe Glück apai nagyszülei magyar származásúak voltak, később zöldséges üzletük lett New Yorkban. Édesapja már New Yorkban született, és bár maga is író szeretett volna lenni, sógora késüzletében lett sikeres.

Glück az elmúlt évtizedek egyik legtöbbet méltatott amerikai költője, Pulitzer- és National Book Award-díjas. Művészetének méltatói rendszeresen kiemelik önéletrajzi ihletettségű költészetét, mely az egyéni történetet univerzális jelentőséggel tudja felruházni. Költészete a traumák, a vágy, a szenvedély és a természet különböző megjelenési formáinak, illetve a szomorúság és az elszigeteltség őszinte kifejeződése.

A költőnő tinédzserként anorexiás volt, erről esszét is írt, első verseskötete 1968-ban jelent meg Elsőszülött címen. Már ez azonnal kedvező kritikát kapott.

Ezt követően Glück beiratkozott költészetet tanulni egy írótanfolyamra. Második kötete 1975-ben jelent meg Lápvidéki ház címmel. Innentől kezdve folyamatosan jelent meg tucatnyi verseskötete, és esszéket is írt.

A 13. női irodalmi Nobel-díjas

Kiss Noémi író, a Szépírók Társasága Női Érdekvédelmi Fórumának vezetője kifejezetten üdvözli Glück Nobel-díját, aki méltó folytatója az Elfried Jelinek- (2004) Doris Lessing- (2007), Herta Müller- (2009) féle díjazotti sornak:

Várható volt, hogy Peter Handke tavalyi díjazása óta idén egy amerikai nő kapja a legrangosabb elismerést, de hogy éppen ő, az számunkra is nagy meglepetés. Ugyanakkor annak már nem kéne témának lennie, hogy a díjazott nő, ez csak nálunk hír. Nyugat-Európában és Amerikában e téren lényegesen egalitáriusabb a díjak kiosztásának gyakorlata.

A Litera című irodalmi portálon Branczeiz Anna Glück-fordító  így ír a költőnőről:

Glück versei azonnal magukkal ragadtak, bár nehéz megfogalmazni, pontosan miért. Valami zavar bennük, idegesítenek, arra késztetnek, hogy újra és újra megküzdjek velük. Ez talán azzal van összefüggésben, hogy Glück verseit erősen kihagyásos szerkesztésmód jellemzi. A szövegek teli vannak résekkel, szakadásokkal, vagyis hiányzó átkötésekkel és történetelemekkel, amelyeket az olvasónak kell pótolni, ami pedig egyszerre jelent kihívást a befogadás során, de ugyanakkor megmozgatja a képzelőerőt is.

Fenyvesi Orsolya költő, műfordító, Glück másik fordítója azt mondja, Glück személyisége szikár és távolságtartó, visszavonultan él.

Louise Glück a sebeit beszéli el, a sebeit, amelyek a megírás pillanatában az emberiség sebeivé válnak. Úgy vall egyéni tapasztalatairól, hogy azon átszüremlik az idők tapasztalata. Szenvedélyes, okos, humoros, kimért költészet, és nagyon komoly.

Louise Glück magyarul megjelent verseit az alábbi linken olvashatják.

(Borítókép:  GETTY IMAGES NORTH AMERICA / AFP)