Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMTütü-tangó hetven éve – ünnepel a Magyar Táncművészeti Egyetem
További Kultúr cikkek
- Ennyit keresett az első Deadpool rendezője, sokkolta az összeg
- 36 év után visszatért Salman Rushdie műve az indiai könyvesboltokba
- Van egy ország, ahol az emberek boldogok azért, mert oda születtek
- Rendkívüli turnéra indítják Olaszország egyik legféltettebb gyűjteményét
- Tilda Swinton rangos elismerést vehet át
Budapesten az egykori legendás, ám régóta hánykolódó Andrássy úti épület, a Drechsler-palota, melyről olykor-olykor felröppenek a hírek, hogy ilyen meg olyan szálloda lesz belőle, már nem az intézmény otthona. A táncosok és mestereik a Mexikói útra költöztek, ami nélkülözi ugyan a belvárosi hangulatot, viszont van saját színpada, ami – táncról lévén szó – elengedhetetlen.
Az egykori Állami Balettintézet falai között tanult Volf Katalin, akinél hitelesebb Giselle-t vagy Júliát nem ismer a szakma,
s aki olyan drámai erővel formálta meg a női karaktereket, hogy megállt a hang a levegőben. Innen nőtt ki a tragikusan fiatalon elhunyt ifj. Nagy Zoltán, Volf állandó partnere, akinek színpadi megjelenését, finom eleganciáját kevés „herceg” überelte.
INNEN INDULT PONGOR ILDIKÓ, AKI MOSZKVA SZTÁRJA LETT, A KOSSUTH-DÍJAS POPOVA ALESZJA, AKI ÉTERI SZÉPSÉGÉVEL, TECHNIKAI TUDÁSÁVAL ÉS SZÍNPADI LÉGIESSÉGÉVEL ÉVTIZEDEKEN ÁT KÁPRÁZTATTA EL A KÖZÖNSÉGET.
És akkor a még régebbi legendákról, az Orosz Adél–Róna Viktor kettősről nem is beszéltünk.
A növendékek itt tanulták, tanulják azt a repertoárt, ami a Hattyúk tavától, A Diótörőn vagy A Bayadéron át a Párizs lángjaiig kikophatatlan a hazai és nemzetközi színpadokról, s ami nélkül nincs klasszikus balett. Itt tanulták meg a Harangozó és Seregi-koreográfiákat, melyekből olyan mérföldkőnek számító előadások születtek, mint A csodálatos mandarin vagy a Spartacus. Mind egy-egy színház- és tánctörténeti legenda.
Évtizedeken keresztül egyenes út vezetett a Balettintézetből, később főiskoláról az Operaház színpadára, sokszor egész évfolyamok kerültek be a balettegyüttesbe, a legkiválóbbak pedig szólistaként folytatták munkájukat.
MÁRA EZ A HAGYOMÁNY MEGSZAKADNI LÁTSZIK, A JELENLEGI BALETTVEZETÉS INKÁBB KÜLFÖLDRŐL SZERZŐDTET TÁNCOSOKAT.
Ennek dacára az évek óta átépítés alatt álló Operaház az itt végző táncosok első számú otthona, ahol belépéskor megcsap minket a bársonykárpitokból, súlyos függönyökből, balettcipőgyantából és a színpadi linóleumból összeálló, semmi mással össze nem téveszthető operaházszag.
AZ A SZÍNPAD, AMIRŐL MINDEN KLASSZIKUS BALETT-TÁNCOS ÁLMODIK,
akkor is, ha külföldön kezdi, vagy ott folytatja karrierjét, és ahol a XIV. Lajos korában meghonosított, majd később Vaganova által rögzített és leírt módszer tovább él. Ahol olyan koreográfusok szellemisége és érzésvilága találkozhat közönségével, mint Béjart, Cranko, Kylian vagy William Forsythe.
A műhely, ahonnan mindez kinő hetven éve, a Magyar Táncművészeti Egyetem, ahol immár nemcsak klasszikus balett szak van, de tanulhatunk itt koreográfusnak, moderntánc-művésznek, táncos és próbavezetőnek vagy tánctanárnak.
A HAZAI TÁNCMŰVÉSZKÉPZÉS ALFÁJA ÉS ÓMEGÁJA, GERINCE ÉS FELLEGVÁRA. AHOL OLYAN REKTOROK KÖVETTÉK EGYMÁST, MINT KUN ZSUZSA, DÓZSA IMRE VAGY SZAKÁLY GYÖRGY.
Oláh Zoltán Kossuth-díjas táncművész, aki a klasszikus balettirodalom szerepeit Anyegintől Vronszkijig végigtáncolta, jelenleg hetedikes fiúévfolyamot tanít.
„Táncosként csak magamra figyelek. A tanítás sokkal átfogóbb, egyszerre kell figyelni a növendékekre, motiválni, hasznos instrukciókkal ellátni őket, ami sokkal felelősségteljesebb feladat.”
A művész szerint az 1990-es évek közepétől egyre bővül az intézmény portfóliója, most már modern táncot is lehet tanulni, a klasszikus balettoktatás Európa-szerte kiemelkedő, a néptáncoktatás pedig rengeteg profit ad a szakmának. Külön pozitívum, hogy egy adott szakon belül mindenki mindent tanul, a balettosok néptáncot, a néptáncosok modern táncot, nem marad ki egyetlen műfaj sem. Igazi gesammtkunstwerk.
Hetven év táncművészet
A Magyar Táncművészeti Egyetem az 1950-ben alapított Állami Balett Intézet jogutódja. Az intézmény 1983-ban vált főiskolává, hét évvel később Magyar Táncművészeti Főiskolává nevezték át, 2017-ben pedig egyetemi minősítést kapott. Az MTE-n általános és középiskolai, továbbá bolognai rendszerű felsőoktatási képzés folyik, így a hallgatók Bachelor of Arts szinten táncművész, illetve táncos és próbavezető, míg Master of Arts szinten táncpedagógus, klasszikus balettművész és néptánc művész szakokon tudják tehetségüket kibontakoztatni. Az egyetem működteti a mindenki számára elérhető Vályi Rózsi szakkönyvtárat. A hazai és nemzetközi szakmai tájékozódást az intézmény kiadványsorozatai, a Tánctudományi Közlemények, valamint a Táncművészet és Tudomány segítik.
(Borítókép: Balettintézeti próba. Fotó: Goodwill Communications)