Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMA Fellini-alkotások filmstúdióját 150 millió euróból varázsolják ujjá
Európa Hollywoodjává akarja fejleszteni a római Cinecitta filmstúdiót az olasz kormány, amely ennek érdekében 150 millió eurós, azaz 54 milliárd forintos befektetést tervez. Dario Franceschini kulturális miniszter a milánói Sole 24 Ore üzleti újságnak adott interjújában beszélt arról, hogy a Cinecitta, amelyben számos Fellini-film, valamint a Ben Hur és a Quo Vadis mellett olyan nagyszabású külföldi produkciókat is forgattak, mint a New York bandái.
Hol láttuk már A két pápa Vatikánját? A Naboo bolygón
Mivel a Vatikánban nem lehet filmet forgatni, kellett keresni egy helyet, ami hasonlít rá. Egy távoli galaxisban találták meg.
A filmstúdiót, amely a maga több mint 400 ezer négyzetméteres területével a legnagyobb Európában, 2017 óta az Istituto Luce működteti, ezt szándékozik részvénytársasággá alakítani a kormány, amely a CDP olasz fejlesztési bankon keresztül az intézmény tőkéjébe fektetne be a fejlesztések érdekében. Franceschini hangsúlyozta, hogy nagy növekedési lehetőségeket lát az olasz filmipar számára, ami az olyan új streaming platformoknak is köszönhető, mint például a Netflix. Az olasz kormány a pandémia okozta gazdasági válság elhárítására elnyert támogatás részeként fektetné be a 150 millió eurót a filmalapba — írta a távirati iroda.
A Cinecitta műtermeit a fasiszta diktátor, Benito Mussolini építtette 1937-ben Róma délkeleti külvárosában. Mussolini politikai propagandájához akarta felhasználni a filmipart. A Cinecitta az 1950-es és 60-as években élte virágkorát, amikor olyan gigantikus hollywoodi produkciók készültek ott, mint a Kleopátra. Az 1970-es évek és a televíziózás előretörése válságba sodorta a filmipart; 1997-ben privatizációval segítettek volna a stúdión, amelynek nyomán az állam már csak 25 százalékban maradt tulajdonos, de a lépés nem vezetett el a remélt fellendüléshez. A filmváros az utóbbi években az adókedvezményeknek köszönhetően állt talpra.
(Borítókép: Marcello Mastroianni és Federico Fellini 1986-ban. Fotó: Rino Petrosino / Mondadori / Getty Images)