Kázmér
-1 °C
16 °C

600 éve avatták fel a Tiltott Várost

GettyImages-532542038
2021.02.02. 20:26
1421. február 2-án avatták fel a világ legnagyobb, ma is létező palotaegyüttesét, amely fél évezreden át 24 császár lakhelyéül szolgált.

A Tiltott Város elnevezés a kínai Csecsin Csong kifejezésből ered. A bíbort jelentő cse az északi Sarkcsillag, a kínai asztrológia szerint a mennyei császár égi hajléka, amelynek földi megfelelője a palota, a csong jelentése város, a tiltást jelölő csin pedig arra utal, hogy senki nem léphetett be vagy ki a császár engedélye nélkül.

A palotaegyüttes építését a Ming-dinasztia harmadik császára, Jung-lö rendelte el, aki 1402-es trónra lépése után a birodalom központját az akkor „északi békének” nevezett Pejpingbe helyezte át, amelyet rögvest át is nevezett „északi fővárosra”, vagyis Pekingre.

A munka 1406-ban kezdődött és 14 éven át tartott, óriási változást hozva a város életébe: a lakosság néhány évtized alatt megtízszereződött.

Az építkezésen egymillió munkás, köztük százezer kézműves dolgozott.

Az épületekhez hatalmas köveket bányásztak ki és szállítottak Pekingbe, a legnehezebb 220 tonnát nyom. A korabeli dokumentumok szerint télen fogtak bele a nehéz műveletbe, az út mentén ásott kutak vizéből készített mesterséges jégen vontatták, tolták a gigantikus méretű kőtömböket, akár heteken át. A paloták közül a három legfontosabb – beleértve a tróntermet is – elkészülte után kilenc hónappal leégett. Újjáépítésük 23 évig tartott, de ezt Jung-lö már nem élte meg.

A Tiltott Város 90 palotából és 980 épületből (templomokból, pavilonokból, könyvtárakból, lakosztályokból) áll, ezekben 8728 szoba található. A legenda szerint a szobák száma egykor 9999 volt, de erre nincs bizonyíték. A hatalmas és pompázatos építmények minden részlete az uralkodó hatalmát hirdette, miközben éreztette az egyén jelentéktelenségét.

A császári negyedet 6 méter mély és 52 méter széles árok, valamint három és fél kilométer hosszan 10 méter magas vörös fal veszi körül. A Tiltott Város téglalap alapú, tájolása a világ tengelyét jelképezve észak–déli, és a császár égi eredetére utalva a Sarkcsillag irányába mutat. Az épületek tetejét faragott figurák őrzik, mert a kínaiak úgy tartották, hogy a gonosz szellemek a tetőn keresztül jutnak be az épületbe.

A Tiltott Városhoz a monumentális Mennyei Béke Kapuja vezet, amely a világ egyik legnagyobb teréről, a Tienanmen térről nyílik. A külső udvarnak nevezett déli részen – amelyen egy mesterséges folyó folyik át – emelkedik a Legfőbb Harmónia Csarnoka, ahol sárkánytrónusán trónolt a császár. Az északi rész, a közrendűek számára szigorúan tiltott belső udvar volt az uralkodó és családja rezidenciája. A Mennyei Tisztaság Palotája és a Földi Nyugalom Palotája a császár, illetve a császárné lakóhelye, az Egység Csarnoka pedig hivatalos találkozóik színhelye volt. A belső udvarban éltek szigorú elzártságban a császár feleségei és ágyasai is, belőlük több száz is volt, és hogy elkerüljék még a kísértés gondolatát is, a palota ügyeit eunuchok intézték.

A Tiltott Város 24 császár otthona volt, közülük 14 a Ming-, 10 a Csing-dinasztia tagja volt, utolsó császári lakója, Pu Ji számára a császárságot megdöntő forradalom után még 1924-ig biztosították a belső udvar használatát. Érdekesség, hogy az ő életéről 1987-ben készült, kilenc Oscar-díjat nyert Az utolsó császár volt az első nyugati film, amelynek forgatását a Tiltott Városban engedélyezték.

A palotakomplexum a világ egyik legnagyobb, épségben maradt fa épületegyüttese, amely tűz esetén felbecsülhetetlen károkat szenvedne, biztonságára külön tűzoltóság ügyel. Ahogy a londoni Tower a hollóiról híres, a Tiltott Városban száznál több macska él, ezek állítólag az egykori császári ágyasok házi kedvenceinek a leszármazottai, és feladatuk évszázadok múltán is az egerek távol tartása maradt.

Az 1925-ben alapított Palotamúzeum a világ egyik legnagyobb kulturális együttese, leltára szerint a műtárgyak száma meghaladja az 1,17 milliót. A Tiltott Város 1987 óta az UNESCO világörökségi helyszíne. 2015-ben, a palota múzeummá alakításának 90. évfordulóján új kiállításokat nyitottak meg a közönség előtt, így már a teljes terület kétharmada látogathatóvá vált. A Tiltott Város Kína egyik legnépszerűbb turistaattrakciója, évente másfél magyarországnyi érdeklődőt vonz. A múzeum a koronavírus-járvány kitörtével elrendelt három hónapos zárvatartás után tavaly májusban nyitott ki újra, de a fertőzésveszély miatt napi 25 ezer főben korlátozták a látogatók számát.

(Borítókép: A Tiltott Város kapuja a Tienanmen térről nézve. Fotó:  Victor Fraile Rodriguez / Getty Images Hungary)