A XXI. század legjobb magyar Oscar-esélytelenei

Természetesen már jó ideje vannak magyar alkotások az Oscar-díj felsőházában, a nagyjátékfilmek között is. Az első Magyarországra költöző, nagyjátékfilmért járó arany szobrocskát Szabó István érdemelte ki a Mephisto című kiváló történelmi filmjével 1981-ben, a legjobb külföldi film kategóriájában. Nemes Jeles László 2016-ban mondhatta el a fél világnak, kinek hálás mindazért, amit elért, a Saul fia című filmjével kiérdemelt díj átvételekor.

1980-ban Rófusz Ferenc: A légy című rajzfilmje hozta haza a szobrot, amelyet a rövid animáció kategóriában kapott. Három éve, 2017-ben Deák Kristóf: Mindenki című rövidfilmje lett a kategória legjobbja az Oscar-gálán.

A tizenötös listán tehát a hivatalos jelöltek között szereplő hazai alkotások sora imponálóan hosszú.

• A nagyfilmek között elsőként Fábri Zoltán: A Pál utcai fiúk filmes feldolgozása került be a legjobbak közé 1969-ben. Tíz évvel később Magyarok című mozijával ismét az Oscar-esélyesek közé jutott.
• Makk Károlyt 1975-ben a Macskajátékkal jelölték.
• Szabó István 1981-ben a Bizalommal, 1986-ban a Redl ezredessel, 1989-ben a Hanussennel került a jelöltek közé.
• Gyöngyössy Imre és Kabai Barna közös munkája, a Jób lázadása 1984-ben szerepelt a jelöltek között.
• Szász János A nagy füzet című filmje a kilencre szűkített shortlistig menetelt 2014-ben.
• Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmje 2018-ban került a legjobb tizenöt közé.

A magyar animációk között

• M. Tóth Géza Maestro című 3D-s kisfilmje 2007-ben vált Oscar-jelöltté.
• Bucsi Réka: Symphony no. 42 című animációját pedig a legjobb tízbe szavazták 2015-ben.
• Ezt sikerült megismételnie Tóth Barnabásnak 2018-ban a Susotázs című rövidfilmjével.

Érdemes azt is megnézni, hogy a kilencvenes évek óta

az Oscar-díjra érdemesekről szavazó filmes szakemberek.

Szabó István 1993-ban még nem került fel a tizenötös listára Édes Emma, drága Böbe című filmjével. Szász Jánost 1995-ben a Woyzeckkel, 1998-ban a Witman fiúkkal neveztük hiába.

Koltai Róbert 1994-es Sose halunk meg című filmje sem került a jelöltek közé, és így járt 1996-ban Gothár Péter A részleggel és 1997-ben a Haggyálógva Vászka című munkájával is.

A teljesség igénye nélkül még néhány alkotás, amit itthon nagyra tartunk, de

Jancsó Miklós: Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten – 2000-ben derült ki, hogy Amerikában nem értik. 2003-ban Pálfi György Hukkle című filmje hagyta őket hidegen, 2004-ben Fliegauf Benedek Rengetegje, 2005-ben Antal Nimród Kontrollja hiányzott a shortlistről. Oscar-szempontból hiába neveztük 2006-ban Koltai Lajos Sorstalanság című adaptációját is, majd Hajdu Szabolcs Fehér tenyér és Pálfi György Taxidermia című munkái is így jártak. Tarr Béla A torinói ló című mesterművének sem volt jelentős esélye Oscar-díjra 2012-ben.

Nem került a jelöltek közé Goda Krisztina Kaméleon és Till Attila Tiszta szívvel című filmje sem. Idén pedig hiába szerette a magyar közönség és számos nemzetközi fesztivál zsűrije a Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című kiváló alkotást, szegény Oscar-baba egyelőre a címben is jelzett állapotban marad a kiváló rendezőnkkel, Horvát Lilivel kapcsolatosan.

Az alábbiak közül melyik, a végső körbe nem választott magyar filmnek ítélné oda az Oscar-díjat?