További Kultúr cikkek
- Bemutatták Alec Baldwin westernfilmjét, amelynek forgatásán lelőtte az operatőrt
- Rácz-Gyuricza Dóra összegyűjtötte nyerő receptjeit
- 12 milliárd forintot ér a váratlanul előkerült műalkotás
- Ezek a tárlatok voltak idén a legjobbak
- Egy diáklány szexuális zaklatással vádolja a tanárát, pedig az csak segíteni akart neki
Gyermekpornó, kínzások, halottak – ez ugrik be elsőként, ha a darknetre gondolunk. Az internetnek arra a sötét oldalára, amely az általunk a mindennapokban használt hatalmas adattömegnek akár az ötszázszorosa lehet. Ez persze nem mind illegális tartalom, hiszen például az egyre népszerűbb bitcoinbányászat is ezen a felületen folyik, de Edward Snowden volt CIA-ügynök és a Wikileaks-iratok kiszivárogtatói is a darknetes programokat használták rejtőzésül.
Figyelembe véve azonban, hogy a sötét hálót általában bűnözők használják, nem véletlen, hogy a hétköznapi emberek többségének eszébe sem jut csatlakozni a darknetre. Akit mégis érdekel ez a világ, de önmaga nem merné átlépni a küszöbét, az most egy könyv segítségével tehet kirándulást ebbe a veszélyes világba. Nagy Róbert DarkNet – avagy az internet sötét oldala című műve tárgyát elsősorban mint technológiai vívmányt, másodsorban mint kriminológiai jelenséget vizsgálja. Célja egyfelől az ismeretterjesztés, másrészt hogy beteljesítse az emberek szokatlan, rendkívüli, izgalmas és titokzatos iránti vágyát.
A darknet olyan szerverek és számítógépek összessége, melyek csak speciális, titkosítást alkalmazó webböngésző segítségével érhetők el, így a rendszer egyúttal az anonim internetezés lehetőségét is magában foglalja. Radikális technológia, mert egyaránt alkalmazható jó és rossz cél érdekében. Segítségével ki lehet játszani diktatúrákat, leleplezni a korrupciót, névtelenül megnevezni a bűnelkövetőket, ugyanakkor használható bűncselekményekkel összefüggő fájlok tárolására is.
A sötét oldal bemutatása mellett napjaink egyik legnépszerűbb helyszínét, a közösségi médiát is ilyen szemszögből ismerhetjük meg a kötetből, ahogyan azt is megtudhatjuk belőle, hogyan célszerű anonim módon, úgynevezett „netes lábnyomok” nélkül böngészni a világhálón. A kötet mindemellett a kriptovaluták kérdéskörét is körbejárja, mivel a digitális pénznemek használata egyre gyakoribbá válik a pénzügyi világban.
Bár a sötét háló előbb-utóbb mindennapi életünk részévé válhat, fontos szem előtt tartani, hogy a bűnözőknek mindig lesz lehetőségük kijátszani a rendszert, névtelenségünk pedig nem biztosít számunkra védelmet. A darknet használata ezért mindenkinek egyéni felelőssége. Ökölszabályként megfogalmazható a kötet alapján: megfontolhatjuk a belépést, de csak lassan a testtel!