Tóth Krisztina kivenné a kötelező olvasmányok közül az Aranyembert és Bárány Boldizsárt is

Száműzné a kötelező olvasmányok listájáról Jókai Mór Aranyemberét és Szabó Magda Bárány Boldizsár című verses meséjét Tóth Krisztina – vette észre a hvg.hu az interjút, amelyet a József Attila-díjas költőnő adott nemrég a Könyves Magazinnak. Az ok a nőalakok ábrázolása:

Tímea nem szereti a férjét, de engedelmesen szolgálja. Rendben tartja a házat, és viszi a férfi üzleti ügyeit, ha távol van. Soha nincs egy rossz szava sem. Noémi szerelmes, de osztozik a férfin. Timár Mihály néha megjelenik a szigeten, aztán elmegy. Noémi sose kérdez, csak örül. Nem lázadozik, hanem csinosan várja Timárt, amikor az éppen ráér. Hasonló problémám van az alsósoknak ajánlott Bárány Boldizsárral. Felsorolom Borbála tulajdonságait: szerény, halk szavú, szorgos. Mindig melegen teszi a levest az ura elé. Rendben tartja a házat, és amint van egy kis ideje, rohan a fodrászműhelybe. Sose ül le. Aranykezű, azaz mindig jókat főz. Bertalan, az apa ezzel szemben zord, kevés szavú. Amikor Boldizsár elcsavarog, komoran lecsatolja a nadrágszíját. Lili lányom szerencsére nem értette, miért csatolja le: azt hitte, csak azért, mert nagyon teleette magát. Rémes… A gyerekeink az iskolában olvasott művekből építik fel, milyenek is a nemi szerepek

– fakadt ki a költőnő.

A nemi szerepek ábrázolásából korábban másfajta, messzire visszhangzó botrány is lett Magyarországon, mégpedig akkor, amikor Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke ledarálta a Meseország mindenkié című mesekönyvet.