A komikus, aki a felesége után kapta a nevét

Holnapután lesz ötven éve, hogy 1971. február 26-án meghalt Fernandel, a francia film egyik legkedveltebb komikusa. 

Fernand Joseph Désiré Contandin 1903. május 8-án született Marseille-ben. A szereplés iránti vonzalmát banktisztviselő apjától örökölte, aki szabadidejében zenés kávéházakban lépett fel, ő maga már ötéves korától szerepelt kis színházakban. Apja arról álmodozott, hogy Fernand megvalósítja vágyait, és híres énekes lesz, a fiú azonban másként gondolta, és már kiskorában eldöntötte, hogy komikusként csinál karriert. Szülővárosában hamarosan nagy népszerűségre tett szert, az iskola után esténként szórakoztatta a nagyérdeműt.

Tizenkét évesen egy párizsi sanzonversenyen második helyezett lett, ígéretesen induló karrierjét azonban félbeszakította az első világháború. A harcok után üzletet nyitott, volt rakodómunkás és bankpénztáros, idővel esténként ismét énekelt, s leszerződtette egy kabaré. 19 évesen cserélte le addig használt Contandin-Sine művésznevét Fernandelre, ami keresztnevéből alakított francia szójáték. Állítólag leendő anyósa, amikor először meglátta, így kiáltott fel: íme, az ő Fernand-ja (voila, le Fernand d’elle) – az „ő” a komikus későbbi feleségét, Henriette-et jelentette.

Átlagtól elütő fejformája, hosszú arca, komikus fintora, lapátfogai és széles mosolya nevettető szerepekre predesztinálták. 1928-ban Párizsba költözött, operettekben, revükben, pantomimkomikusként lépett fel, s hamarosan a franciák kedvence lett. 1930-ban forgatta első (rövid)filmjét, egy évvel később első egész estés filmjét (A fehér és fekete). Összesen mintegy 150 filmben szerepelt, főként persze vígjátékokban, de olykor komoly oldalát is felvillanthatta, mint például a Husson asszony rózsafái című Maupassant-adaptációban.

Bár többször csábították Hollywoodba, ezt mindig azzal ütötte el: ha nem francia beszédet hall maga körül, csak félembernek érzi magát, de azért a 80 nap alatt a Föld körül és a Párizsi vakáció című alkotásokra sikerült rábeszélni. 1963-ban Jean Gabinnel GAFER (GAbin-FERnandel) néven közös produceri vállalkozásba kezdtek, de nem lett belőlük filmcézár. Élete utolsó évtizedében olyan sikeres alkotásokban szerepelt, mint Az ördög és a tízparancsolat, Az apa utazása, a Pénzt vagy életet, utolsó munkáját 1969-ben forgatta Boldogan, mint Odysseus címmel.

1970-ben betegsége miatt kénytelen volt visszavonulni a nyilvános szerepléstől. Házassága élete végéig kitartott, három gyermeke közül Franck fia apja nyomdokaiba lépve színész lett, s két közös filmet is forgattak. Fernandel 1971. február 26-án Párizsban halt meg, hamvai a francia főváros Passy temetőjében nyugszanak – írja az MTI.