Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMVan-e remény a vírus után?
További Kultúr cikkek
- Ez volt a tíz legjobb film 2024-ben a magyarok szerint
- Nehéztüzérséget is bevetnek az idei előszilveszteri műsorban
- Ennyit keresett az első Deadpool rendezője, sokkolta az összeg
- 36 év után visszatért Salman Rushdie műve az indiai könyvesboltokba
- Van egy ország, ahol az emberek boldogok azért, mert oda születtek
Sok szó esik manapság a világjárvány közgazdasági vagy politikai tanulságairól, ám a várható civilizációs következményekkel már jóval kevesebben foglalkoztak eddig.
- Hogyan vizsgáztunk emberségből?
- Helytálltak-e a fiatalok?
- Vajon miként formálja ez a közös tapasztalat a világnézetünket?
- Hát az orvoslást?
A jövő egész jól fest
Helen Lewis angol közíró a TikTok nevű, népszerű videómegosztó platformot böngészve a tizen-huszonévesek habitusáról mélázott el. Miközben a fáma minduntalan e sokszor lesajnált generáció élhetetlenségéről és elbutulásáról szól, akárhova klikkelgetünk, ezek a fiatalok főznek, csináld magad videókat készítenek, bonyolult tánckoreográfiákat tanulnak be, vagy éppen csak – még a drámai helyzet ellenére is – önfeledten bohóckodnak, jól érzik magukat.
Keresik a kreativitást és az örömöt az életben.
Mindezt olyan technikai színvonalon kivitelezett házi videókban, amelyeket sok, hivatásos vizuális szakember is megirigyelne. Lewis végkövetkeztetése optimizmussal teli: nincs okunk félni az utánunk következő korosztályoktól, mert tehetségesek, jó fejek, és könnyedén feltalálják magukat.
Charley Mackesy író, a magyarul is megjelent A Kisfiú, a Vakond, a Róka és a Ló szerzője számára szintén a közösségi média az első számú hangulatfokozó most. Ő az Instagramon tapasztalt kollektív kedvességre figyelt fel, amikor valaki bajba jutott járvány idején, például elvesztette egy családtagját. Rengeteg együttérző és támogató üzenet érkezik sebesen ilyenkor, mutatván, hogy a bennünk élő emberség a legcudarabb időkben is jelen van.
Az pedig Mackesy szerint talán nem is baj, hogy az emberi élet törékenységét a legfiatalabbak is megérthetik most.
Új utak a gyógyászatban
Richard Dawkins világhírű etológus is reményteli. Szerinte a kényszerű otthoni munkavégzéssel sokan megtanulták például, hogy igenis lehetnek produktívak állandó munkahelyi jelenlét nélkül is, a közös asztal körüli ücsörgést pedig tökéletesen kiváltja egy internetes konferenciahívás – és mindezek a tanulságok jó eséllyel a járvány után is velünk maradnak.
Ám evolúciós biológusként mégis azt látja a legfontosabb fejleménynek, hogy
a koronavírusra kifejlesztett hírvivő RNS-alapú oltások működési elve általánosíthatónak tűnik mindenféle egyéb betegségekre is.
A formula apró módosításaival villámgyorsan reagálhatunk a szezonális náthára is akár, elég csak a kórokozók genetikai kódját bevinni a jövő orvosi készítményeibe. Sőt, Dawkins szerint ez az eljárás talán még a rák ellen is hatásos lehet. Azt is hangsúlyozza, hogy a világ tudósainak önzetlen együttműködése és a világháló nyújtotta sebes információmegosztási lehetőségek nélkül nem lehettek volna ilyen gyorsan vakcináink.
Szerinte akármikor is ér véget a pandémia, a mostani időszak legnagyobb hősei bizonyosan a tudósok lesznek végül. Ami nem csupán a kutatói szakma presztízsét fogja majd növelni, de úgy általában a tudományos világkép vonzerejét is – hiszen immár közös tapasztalatunk, hogy vészhelyzetekben kizárólag az működik.
(Borítókép: Védőmaszkot viselő járókelők Hongkong belvárosában 2020. július 27-én. Fotó: Jerome Favre / MTI / EPA)