Tamás
-7 °C
8 °C

A járvány után egészen más világ jöhet

GettyImages-1202063214
2021.01.20. 17:28

A lakosság mellett a nyugati gazdaság alapelveit is egyre többen oltogatják. A verseny mindenhatóságát és a gyenge állam fétisét persze a koronavírus-pandémia előtt is megannyiszor bírálták már, az elmúlt hónapokban azonban tovább erősödtek a posztkapitalista hangok.

Az elmúlt hetek, hónapok idevágó megnyilatkozásaiból és könyveiből szedtük össze a legfontosabbakat.

Chomsky: A Coviddal még szerencsénk van...

A modern nyelvészet atyjaként is ismert Noam Chomsky filozófus szerint korunk emberének eddig valamiképpen szerencséje volt a vírusokkal, mert azok

  • vagy nagyon halálosak voltak, de alig terjedtek, mint például az ebola,
  • vagy sebesen fertőztek ugyan, de az esetek zömében nem okoztak halált, ahogy a jelenlegi Covid-járvány.

Ám bármikor megjelenhet e kettő kombinációja: egy terjedékeny és halálos vírus. Efféle elképzelt mutációkra viszont a magántulajdonolt kutatóintézetek sosem fognak gyógyszert vagy oltást fejleszteni. Nem fognak ugyanis pénzt költeni arra, hogy egy esetleges, akár évtizedekkel később bekövetkező katasztrófát megelőzzenek. Hiszen ők a holnap lehető leggyorsabb profitjában érdekeltek.

(Megjegyzendő, hogy sokan – köztük például a New York Times gazdasági főmunkatársa, Neil Irwin – nem tartják tisztán privát terméknek a Pfizer vakcináját, hiszen az amerikai kormány közel 2 milliárd dollárért jegyzett elő 100 millió adagot belőle, a sorozatgyártás tehát az állami tőkeinjekció miatt indult meg.)  

Az alapkutatásoknak ezért a filozófus szerint a jövőben kormányzati/állami szinten kell folyniuk,

ezen tilos spórolni

(ideértve természetesen az állami kutatóintézetek alkalmazottainak béreit is), mivel elemi létérdek – véli Chomsky. Hogy sokba kerül? Nos, még mindig nagyságrendekkel kevesebbe, mint amennyit a járványon bukik el éppen most a gazdaság.

Az MIT professzora már tavaly nyáron emlékeztetett arra is, hogy a tudományos közösség 2003-ban, a SARS-járvány kitörésekor jelezte, hamarosan egy új koronavírus-variáns jöhet – amire az államok felkészülhettek volna, ha nem badarságokra költenének inkább. 

Wolff szerint a rendszer megbukott

Az amerikai sztárközgazdász Richard Wolff szerint egy gazdasági rendszer működőképességét nem az mutatja meg, miként funkcionál békeidőkben, hanem hogy mi történik benne, ha válság éri. És a globális kapitalizmus szerinte bizony leszerepelt. Ezt fejti ki A betegség maga a rendszer (The Sickness is the System) című új könyvében, amelynek láttató alcíme: Amikor a kapitalizmus képtelen megvédeni minket a járványtól vagy önmagától.

Wolff értékelése szerint azért pusztít az Egyesült Államokban ennyire a koronavírus, mert évtizedek óta szisztematikus kampány folyik az állam közpolitikai szerepvállalása ellen. Kezdve a mccarthysta boszorkányüldözésétől az 50-es években, Ronald Reagan büszlén vállalt szegényellenességén át, egészen napjaink neoliberalizmusáig.

Miközben a legutóbbi hasonló válságból is csak agresszív állami beavatkozással, kiterjedt kormányzati programokkal és redisztribúcióval (New Deal) tudott győztesen kijönni Roosevelt elnök.

Lehetnének gumikesztyűk és maszkok minden városban, megvan a kapacitás hozzá a gyártásban és a tárolásban is, de nincsenek, mert nem profitábilis. Ebből az következik, hogy a közgyógyellátásnak egészen biztosan nem a szabadpiaci verseny a legoptimálisabb módja a jövőben.

A közgazdász értékelése szerint:

az a közkeletű neoliberális mantra, miszerint csak a magánszektor működik, az állam pedig csupán egy kolonc, végleg megbukott,

mégpedig a szemünk előtt. A globális járványkezelés tapasztalatai ugyanis világossá tették, hogy erőteljes kormányzati beavatkozások, például a direkt lakossági pénzosztások nélkül egyáltalán nem is élne túl a szabadjára engedett piac, de olykor még maguk a munkavállalók sem.

Piketty a tempóra figyel

A tőke a 21. században című könyvével világhírt szerzett francia közgazdász, Thomas Piketty szerint soha többé nem fogadható el azon érv sem, hogy minden állami intervenciót nagyon alaposan meg kell fontolni, mert nagy baj lehet belőlük.

Hiszen a mostani vészhelyzet megmutatta, hogy órák alatt meghozhatók azonnal érvénybe lévő kormányzati döntések, a gyors és drasztikus beavatkozások szaldója pedig (legyenek azok egészségügyiek vagy gazdaságiak) minden esetben egyértelműen pozitív. Akár az egészségügyi átcsoportosításokról, akár a kijárási vagy maszkviselési szabályokról legyen szó.

Bebizonyosodott, hogy igenis lehetségesek a radikális lépések

– összegzi a szerinte történelmi jelentőségű kollektív tapasztalatot Piketty.

Galloway darabolna

Scott Galloway (egyébként dollármilliomos) marketingszakember és közíró mindenki másnál optimistább talán, szerinte a mostani járványból közgazdaságilag még valami jó is kisülhet, ha időben eszmélünk.

Aktuális könyvében (Post Corona: From Crisis to Opportunity) mindenekelőtt rögzíti a pandémia elsődleges gazdasági tanulságát: elképesztően megugrott az online vásárlások száma. Kisbolt helyett weboldalon, mozi helyett streamingszolgáltatóknak fizetünk.

A legnagyobb nyertesek tehát a technológiai óriáscégek: az Amazon, az Apple, a Facebook és a Google.

Ez a túlnövekedés azonban Galloway szerint megfojtja a gazdaságot, mert túl sok jut – túl keveseknek. És e tendencia csak folytatódni fog.

Ezért a szerző szerint fel kell darabolni ezeket a gigacégeket, ahogy az AT&T telekommunikációs óriásvállalattal is történt 1984-ben. Az állam akkor nyolc részre szabdalta, így végeredményben többet termelt, több munkahelyet teremtett, tehát többet is adózott, mint gigantikus méretű elődje.

Végső soron mindannyiunk közös érdeke, hogy a túl nagyra nőtt monopóliumokat megzabolázzuk

– mondja Galloway. Aki szerint a techóriások után jöhetnek majd a nagy gyógyszergyártók, azokat is fel kell darabolni, ahogy szépen sorjában az összes többi ágazat kulcsszereplőit is. Hogy másoknak, a kisebbeknek is jusson levegő, több munkahely legyen, és végül a mostaninál jóval több bevételhez jusson a köz.

(Borítókép:  Egészségügyi dolgozó ellenőrzi egy nő testhőmérsékletét Kínában. Fotó: Betsy Joles/Getty Images Hungary)