Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Kétmilliárd forintot csengettek ki egy kődarabért, amit egykor útburkolatként használtakEgy kattintásra több száz ember közül válogathatunk. Amióta létezik a Tinder, sosem volt ennyire egyszerű ismerkedni. Pillanatok alatt beszélgetést kezdeményezhetünk, hiszen az alkalmazást a másik fél is hasonló célból használja. Ám ez egyben a hátránya is, hiszen az ember kevésbé koncentrál egyvalakire, ha mellette tíz másikkal beszélgethet, illetve
a futószalagon jobbra és balra száguldozó arcok húspiac jellegű hangulata sokszor meg is öli az ismerkedés varázsát.
Egy éve azonban a világjárvány is nehezíti a párkereső emberek dolgát, ami mára odáig vezetett, hogy a felek a randik előtt virágcsokor helyett inkább negatív Covid-teszttel várják egymást.
A cikkben tinderezők vallanak arról, hogy a járvány miben változtatott az online ismerkedésen. A megszólalók nevét megváltoztattuk, nehogy emiatt hátrány vagy előny érje őket a netes randevúkon. Válaszaik stílusán, nyelvhelyességén sem változtattunk, hiszen azok éppen azt a kulturális kommunikációt jelenítik meg, amellyel manapság az alkalmazás segítségével ismerkednek.
A tizenkilenc éves Ákos beszámolójából arra lehet következtetni, hogy a Tinderen való ismerkedés, és maga a jelenség, hogy pár kép, és jobb esetben néhány mondat alapján ítélünk, könnyen vezet ahhoz, hogy beskatulyázzuk az embereket.
A Tinder szerintem úgy üres, ahogy van. Pár év után azt figyeltem meg, hogy a korban hozzám közel álló lányok között három kategória van. A művészlelkek, akik nagyon egyedinek érzik magukat, mégis mind ugyanazt a zenét hallgatják. A nagyon basic lányok, akik ha nem vagy kőgazdag és két méter magas, akkor szóba sem állnak veled, illetve az alter csajok, akik Martens bakancsot hordanak, és rendszerint lelki betegek.
Dóra huszonnégy éves egyetemi hallgató. Az alkalmazást – hosszú kapcsolatot maga után hagyva – 2020 őszén töltötte le. Profilján egyértelműen jelezte, hogy nem keres semmi komolyat, ám az első randin ettől függetlenül maximum beszélgetni szeretne. Neki az általános tapasztalata az, hogy innentől kezdve normális fiúk találták meg, mindenki értette, mit akar, senki sem volt túl nyomulós. Szerinte a kulcs a jó bemutatkozó szöveg, amiben őszintén leírja, miért van a platformon.
Azt is feltüntettem a profilomon, hogy ha valaki nehezen ír rám, akkor küldje el az öt kedvenc mémjét. Akkor még nem tudtam, hogy nem lehet képet küldeni, szóval ezt rendesen bebuktam, mégis már ez is jó beszélgetésindító volt; valaki linket küldött a kedvenc mémjeiről, valaki pedig elmagyarázta, hogy ez miért nem fog menni. Meglepően sok ember volt, aki csak beszélgetni akart, de találkozni sosem. Humorral engem meg lehet venni, így minden srácot, aki megnevettetett, a profiljával jobbra húztam, még akkor is, ha képek alapján nem volt az esetem. Biszexuálisra állítottam a profilom, sok lánnyal össze is matcheltem, de nem vagyok kezdeményező típus, ezért nem írtam rá senkire. Tisztelem is a fiúkat, mert rájöttem, hogy mekkora bátorság kell ahhoz, hogy megtedd az első lépést. A legtöbb srác amúgy nem akart Tinderen beszélgetni, ezért Instára vagy Messengerre vittek át. Számomra ez fura volt. Aztán engem minden ok nélkül bannoltak. Azóta sem tudom, miért, mert semmivel sem sértettem meg a szabályokat, írtam is a Tindernek e-mailt, de nem volt érdemi válasz. Utánaolvastam, és kiderült, hogy rengetegen jártak így. Na mindegy, igazából az érdekes ebben, hogy Covid alatt, ha nem Tinderen ismerkedsz, akkor kábé sehol sem tudsz.
Gergő harmincöt éves férfi, szintén hosszú kapcsolat után regisztrált. Bár napi szinten nem használta, hónapokig fent volt, míg végül törölte magát. Az első pillanattól kezdve zavarta, hogy a profilok jobbra-balra húzogatása már automatikusan működött, és legtöbbször a kép alapján döntött arról, ki érdekli, és ki nem.
Sekélyes módon elmentem abba az irányba, hogy én is külső alapján ítéltem, de közben simán lehet, hogy bár Tinderen valakit balra húznék, de ha élőben találkoznánk, olyan lenne a kisugárzása, hogy azonnal beleszeretek. Azért is töröltem le az appot, mert ez az egész pandémia alkalmatlan arra, hogy szingliként ismerkedjen az ember. Ha már lazább lesz a helyzet, és lehet menni programokra, előbb fogok odamenni egy lányhoz, leszólítani és beszélgetni vele személyesen, mint hogy újra letöltsem a Tindert. Amúgy is lélekölő az alkalmazás, de az sem segít, hogy a lányok elvárják, hogy mi írjunk nekik előbb, ha írunk, akkor lehetőleg valami frappánsat, de van, aki ezek után sem válaszol. Egy másik észrevétel, hogy sokan kiírják, hogy komoly kapcsolatot keresnek, én azokat a lányokat már nem is húztam jobbra, még akkor sem, ha amúgy én is nyitott vagyok az elköteleződésre. De valamiért ez olyan érzetet kelt bennem, hogy aki ilyen görcsösen az igazit keresi, azzal a lánnyal pont az ismerkedés játékossága veszne el, úgy meg nincs értelme.
Meglepő módon erre is akadtak ellenpéldák. Szintén Gergőnek hívják azt a férfit, aki az Indexnek arról számolt be, hogy bár neki minden lány, akivel találkozott, azt írta, hogy kapcsolatot szeretne, élőben mégis más jelzéseket adtak.
Tudom, hogy hihetetlen, de általában az van, hogy nem én akarok szexet az első randin, hanem a lányok. Volt, aki arra kért, hogy negatív Covid-teszttel érkezzek a randira, én ennek eleget tettem, ő pedig egyből felhívott magához borozni. Lehet, hogy én értelmezem félre a jeleket, de szerintem ha valaki hosszú távú kapcsolatot keres, akkor nem ez az út vezet hozzá.
Azt nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy egy ismeretlennel találkozni veszélyes is lehet, így nem árt, ha az ember nem a saját címére hív át egy idegent – és legalább az első találkozás nyilvánosan zajlik, amíg kiderül, hogy a fiatal, húszéves lány nem egy hetvenes nagypapa.
Zsófi huszonegy éves, a Tindert több éve kisebb-nagyobb megszakításokkal használja. Volt hosszabb távú kapcsolata is egy fiúval, akit ott ismert meg.
Egyszer volt egy para szitum. Találkoztam egy sráccal Tinderről, aki megkérdezte, hogy megnyalhatja-e a cipőm, mert szereti magát lealacsonyítva érezni. Mondanom sem kell, szörnyen éreztem magam, amint lehetett, haza is mentem, majd egyből tiltottam a profilját. Nem tudom megítélni, hogy a Tinder jó vagy rossz dolog, viszont sokat segített leküzdeni a félelmemet a fiúktól. Több barátnőmmel is beszeltem már arról, hogy a Tinder sok önbizalmat ad a lányoknak, hiszen a fiúk bókolnak, lájkolnak, ha pedig sokan írnak, azért az jól tud esni. Ami viszont egyértelműen rossz, hogy mindenki ghostol mindenkit, és taktikázik. Ettől pedig olyan szinten kihal az emberekből a remény, hogy sokan lesznek motiválatlanok, és feladják az ismerkedést. Inkább nem veszik komolyan az egészet, mert nem akarnak megsérülni.
Ezek után ellátogattunk a platformra, pár nap és jó néhány beszámoló után összegyűjtöttük, hogy mostanában melyek ott a legtrendibb dolgok.
Ha önnek is akad olyan története, ami karantén alatti randizásról és ismerkedésről szól, ne habozzon írni nekünk az ugyelet@index.inda.hu címre.
(Borítókép: Andrew Harrer / Bloomberg / Getty Images )
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
