Versek megzenésítésére buzdít a Csimborasszó

Csimborasszó-program. Ez a neve az Ifjúsági és Gyerekirodalmi Centrum (IGYIC) kezdeményezésének, amely kortárs költők verseinek megzenésítését tűzte ki céljául. Az IGYIC közleménye szerint így a gyerekek és a szülők fülbemászó és minőségi dalokat hallgatva ismerhetik meg az élő költészet kiemelkedő darabjait.

A programot a IGYIC hiánypótlónak tekinti, ugyanis megfogalmazásuk szerint

rendkívül kevés a gyerekeknek szánt, irodalomkritikai és zenekritikai szempontokat egyszerre érvényesítő kortárs versadaptáció és gyerekdal. Az arra érdemes szövegek gyakran elvesznek a túlkínálatban, ezért fontos, hogy az igényes kultúra iránt elkötelezett családok hozzájussanak a keresett értékekhez.

A Csimborasszó több évadra tervezett repertoárjában olyan dalok szerepelnek, amelyek a magyar nyelvet helyesen, pontos prozódiával, élvezhető formában, játékosan közvetítik. A versek kiválasztásában az IGYIC szakmai stábja működött közre, a zeneszerzők-előadók megválasztása, zene és vers összepárosítása a zenei menedzser, Prieger Zsolt érdeme, aki az Index megkeresésére így nyilatkozott:

az volna jó, ha a sokszor unalmas és megfoghatatlan világ, aminek megértésével gyerekek és felnőttek is küzdenek, sokkal természetesebb közeg és főként természethez közelibb lenne. Ehhez nyújthat segítséget a vers, az irodalom, a zene. A programban ismert előadók, gyakorló vagy leendő szülők közösen, hálózatszerűen összefogva alkothatnak és akár elő is adhatnak megzenésített dalokat. Ezekkel a közönség is találkozhat, de nemcsak zenei megosztókon, fesztiválokon és koncerteken, hanem váratlan helyeken és furcsa szituációkban is.

Prieger Zsolt annak fontosságáról is beszélt, hogy a versolvasóknak és a zenehallgatóknak vissza kellene találniuk ahhoz az élményponthoz, abba az állapotba, amiben és ahogyan gyerekként – az összefüggések vizsgálata és elemzése nélkül is – rá tudtak csodálkozni egy-egy versre, dalra, tárgyra. Éppen ezért a versek hagyományos megzenésítése mellett mindenkit arra bátorít, hogy adja át magát az alkotás egyedi, kísérletező élményének, ahogyan például ő is tette Weöres Sándor Mi volnék című versének feldolgozásakor, tisztelegve ezzel Sebő Ferenc szellemisége előtt is.