Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMÍgy lesz egy eltűnt denevérből abszurd óvodai krimi
További Kultúr cikkek
- Meghalt a Benjamin közlegény és a Királyné nyakéke rendezője
- A lányt elsiratták, pedig meg sem halt
- Egy forradalmár felesége lerántja a leplet a magyar történelem eddig félreismert évtizedeiről
- A Transparency Internationalhez fordulnak az egyik legnagyobb magyar botrány ügyében
- Terítéken Menczer Tamás beszédstílusa, kifigurázták, mémek, dalok születtek róla
Tóth Krisztina írónő amikor megírta a Denevér című darabját, talán még nem is gondolta, hogy milyen aktuálissá válik majd a pandémia miatt. Hiszen ma életünk jelentős részét az online térben éljük: felhőben vezetjük a bevásárlólistát, Zoomon egyeztetjük a teendőket, Skype-on jelentkezünk be a szülői értekezletre, néha még a családi veszekedéseket is videóbeszélgetésben bonyolítjuk le, és közben azt mondogatjuk:
Jó, hogy legalább ez van, na de azért nem ugyanaz...
A Denevér színdarab éppen ezért szét is feszíti a hagyományos színházi kereteket, az írónő azt eleve két színészre (Melkvi Bea, Karalyos Gábor) és egy vetítővászonra írta. A színdarab fókuszában egy óvodai „bűncselekmény” áll: az öltözőből nyom nélkül eltűnik egy gumidenevér, és a szülők próbálnak rájönni, mi történhetett. Gyanakodni és acsarkodni kezdenek, és a szemünk előtt bontakozik ki egy ízig-vérig közép-európai abszurd tragikomédia.
Dicső Dániel rendező olyan darabot szeretett volna színre vinni, amely eleve több platformon előadható, vagyis most illeszkedik a járványhelyzethez, később azonban nézők előtt, színházi környezetben is bemutatható. A látvány a kaposvári Rippl-Rónai Művészeti Intézet három végzősének (Kiss Donatella, Nyári Virág és Urbancsek Adél) munkája, a zenét Márkos Albert és Bolcsó Bálint jegyzi.
A készülő előadásban felmerülő problémák és kérdések nagyon aktuálisak. A virtuális kommunikáció nehézségeivel – különösen napjainkban – mindannyian akarva-akaratlanul is szembesülünk, és sokszor tapasztaljuk, hogy az internet világában könnyebben elbeszélünk egymás mellett. Ugyanígy naponta megéljük azt is, hogy egy-egy mikrokörnyezetben, legyen az szakmai berkeken belül vagy óvodai szülőközösségben, az emberek olykor nagyon agresszíven csatornázzák egymás felé a feszültségüket, főleg akkor, ha nincs megfelelő információjuk vagy tehetetlennek érzik magukat
– mondta az Indexnek Dicső Dániel, aki szerint az olyan szituációkban, amelyekben nincs valódi kommunikáció a felek között, sokkal könnyebben válnak rosszindulatúvá az emberek, ráadásul ez kiváló alapja az összeesküvés-elméletek megszületésének is. A darabról, amely élő színház és videó együttes valóságaként jelenik meg online felületen, azt mondja, ez a fajta rendezési szemlélet nem ad választ a valós élethelyzetek problémáira, hanem
igazodási pontokat keres, és görbe tükröt mutat. Az abszurditás és a humor elegye pedig abban segít, hogy könnyebben szembesülhessünk a valóságunkkal.
A Denevért a tervek szerint a május 12-én láthatja majd az online közönség, ám a darabot úgy állítják színpadra, hogy a kezdettől fogva készülnek az élő színházi bemutatóra is. Dicső Dániel azt mondja, hogy megvannak az átállás pontos tervei, a speciális kamerahasználatot és vetítéstechnikát akkor is megtartják, amikor majd közönség előtt játszhatják a darabot. Mint a rendező fogalmaz: „mindennél jobban várjuk a találkozást a nézőkkel, hiszen a színházi előadásokat végső soron az ő reakcióik finomhangolják.”