Róth Miksa, egy múzeum, egy igazgató és a nagy semmi

Van Budapesten egy picike múzeum, egy gyöngyszem a Nefelejcs utcában. Nem is múzeum, afféle emlékház, egykori lakhely, a világ egyik legnagyobb üvegművészéé, Róth Miksáé.

Azé a Róth Miksáé, aki a maga korában sztár volt. Sorra nyerte a világkiállítás aranyérmeit, dolgozott Mexikóvárosban és Hágában, norvég bálnavadász faluban és Koppenhágában, Milánóban, Torinóban és Szicíliában, na és a történelmi Magyarországon szinte mindenütt, Marosvásárhelytől Szabadkáig. Üvegei díszítik a budapesti parlamentet, a Zeneakadémiát, a Gazdasági, a Pénzügy- és a Belügyminisztériumot, a Párisi Udvart, a Magyar Nemzeti Bankot, a Gresham-palotát és számos budapesti bérházat, mozaikjai a Kossuth- és a Deák-mauzóleumot, a Szerviták terén a volt Török Bankházat, vagy épp Lechner Ödön csodálatos, pozsonyi Kék templomát. Vallási és világi témájú történeteit, alakjait üvegekre és mozaikokra festette, legtöbbször a Nefelejcs utcai műhelyében.

A Róth Miksa Emlékháznak egészen 2020 tavaszáig, húsz éven keresztül Fényi Tibor volt az igazgatója. 

Fényi létrehozta apránként a múzeumot, beindította az épületet, a programokat, kiállításokat szervezett itthon és külföldön, és közben annyira beleszeretett a munkába, hogy elkezdte Roth Miksa életművét kutatni. Egy életműbemutató kötethez össze akarta szedni a legjobb kutatókat az országban, mikor rájött, hogy Roth Miksát komolyan addig még nem kutatta senki Magyarországon. Nekifogott hát ő, sorra írta a tanulmányokat, közben műtárgyakat szerzett, vásárolt a múzeum számára, kiállításokat szervezett külföldre, újabb tanulmányokat, cikkeket jelentetett meg a császári és királyi udvari üvegmesterről. Majd 2015-ben írt egy monográfiát is, Róth Miksa üvegfestményei a historizmustól a szecesszióig címmel. Három egyetemmel működött együtt, előadásokat tartott a világhírű mesterről.

A múzeumot hazaiak mellett nagyon nagy arányban látogatták a külföldiek, bevétele Fényi elmondása szerint ötször annyi volt, mint egy-egy hasonló méretű kis múzeumé. Róth Miksa műveit kijuttatta a londoni Victoria and Albertbe, New Yorkba és Los Angelesbe. Csoportokat szervezett és vezetett, kulturális örökségvédelmi munkájáért Podmaniczky-díjat kapott, és a Múzeumok Éjszakáján évről évre több ezer látogatónak mutatta be a Róth-műveket. Húszéves regnálása alatt mind az öt erzsébetvárosi polgármesterrel megfelelő viszonyt ápolt, mind az öt támogatta a múzeumot, amelyet a kerület legismertebb intézményének tartottak.

Ő egyik legelső lépéseként a kerület öt (köztük három múzeum jellegű) kulturális intézményét (Csányi 5, Hernád Ház, a Király utcai K11, Róth Miksa Emlékház és maga az Erőművház) összevonta, és egy igazgatót nevezett ki az élükre. Fényi Tibort először lefokozták, a múzeumi hierarchia legalsó fokán álló gyűjteménykezelő titulust adva neki, amihez mindössze középiskolai végzettség kell. Fényi húsz év igazgatói munka után megalázó helyzetbe került, még a takarítónőt sem utasíthatta.

Tavaly ősszel a múzeum gyűjteménykezelői állására pályázatot írtak ki, Fényi, noha korábban ezt megalázónak találta, a múzeumi munka szeretete, tisztelete és a Róth Miksa kutatások iránti alázat miatt mégis jelentkezett az állásra úgy, hogy a munkát két éven keresztül ingyen, jelképesen egy forint fizetésért vállalja. Ám választ nem kapott az önkormányzattól.

A miértekre vonatkozóan feltettük a kérdéseket Niedermüller Péternek, illetve a VII. kerületi önkormányzatnak.

Az önkormányzat azzal érvel, hogy Fényi Tibor elérte a nyugdíjkorhatárt, így munkaviszonyát erre való tekintettel szüntette meg. „Azt, hogy az eljárás teljesen jogszerű volt, világosan mutatja, hogy a döntés ellen Fényi Tibor nem fordult munkaügyi bírósághoz” – áll indoklásukban. Hozzáteszik azt is, hogy Fényi Tibornak felajánlották, hogy szaktanácsadóként az intézménynél maradjon, de ő ezt kategorikusan elutasította.

Fényi Tibor az önkormányzat állítását cáfolja: „Abból egy szó sem igaz, hogy felajánlották volna, hogy szaktanácsadóként az intézménynél maradhatok, ám én ezt kategorikusan elutasítottam volna.” Szerinte az is különös, hogy szaktanácsadóként maradhatott volna az intézményben, de gyűjteménykezelőként, amire pályázati úton jelentkezett, nem. 

Tény, hogy Magyarországon valóban meg lehet szüntetni bárkinek a munkaviszonyát, aki eléri a nyugdíjkorhatárt, jelen esetben a 65 évet, tehát az önkormányzat nem járt el jogszerűtlenül, csak felmerül a kérdés, muszáj volt-e elküldeni azt az embert, aki valószínűleg Magyarországon a legjobban ért Róth Miksa életművéhez, és a múzeumba is a legtöbb munkát tette bele. Fényi Róth Miksa életművének kutatója, monográfusa, aki egyedül többszörösét publikálta róla, mint az összes többi eddig megjelent (egyébként többségében kiváló) tanulmány szerzője. Nem mellesleg Fényi ellen politikai kifogást sem emelhettek, hiszen sosem tagadta, hogy ellenzéki oldalon áll, mint az őt eltávolítani igyekvő Niedermüller.

Az önkormányzattól azt is megkérdeztük, miért kellett az öt különálló intézményt összevonni, ezáltal egy kézben összpontosítani öt vezetői pozíciót, amelyek egyenként nyilván más és más szakértelmet igényelnek. A válasz szerint az Emlékházban dolgozók létszáma nem indokol önálló vezetői státuszt, viszont a gyűjtemény a törvény szerint megköveteli, hogy szakértő legyen az igazgatója. Rákérdeztünk, melyik ez a törvény. Válaszuk szerint a 376/2017. (XII. 11.) kormányrendelet a muzeális intézmények működési engedélyéről muzeológusi végzettséget ír elő, és Fényi Tibornak nincs ilyen diplomája.

Arra is rákérdeztünk az önkormányzatnál, hogy még ha nincs is Fényi Tibornak muzeológusi, illetve művészettörténészi végzettsége (történészi van), a húsz év szakmai munka és múzeumvezetés nem pótolja-e ezt. Erre mondták azt, hogy épp ezért ajánlották fel a szakértői munkát a volt igazgatónak, de ahogy fent írtuk is, Fényi ezt cáfolja. Fényi Tibor hozzáteszi, az öt intézmény közös vezetőjének, az Erőművház Erzsébetvárosi Összevont Művelődési Központ Nonprofit Kft. ügyvezetőjének, Runda Margitnak középiskolai tanári diplomája van, mégis az egészet irányítja gazdaságilag, művészileg, tudományosan egyaránt, tehát furcsa, hogy az alacsonyabb pozícióhoz az önkormányzat szerint kell a muzeológusi végzettség, a magasabbhoz nem.

– Tíz évig, amíg fideszes vezetés működött a kerületben, többen is ki akartak rúgatni, de végül ez sosem történt meg. Aztán jöttek a „barátaim” (vicces így ez a szó, hiszen DK-szimpatizáns sosem voltam) és talán épp ezért én lettem az első, akit kirúgtak. Igazi ok vagy bármiféle konfliktus nélkül, csak „mert megtehetjük”. És közben Niedermüller pont úgy tesz, mint az általa folyamatosan bírált Fidesz, példátlan módon egy ember kezébe adva az összes kerületi kulturális intézmény feletti hatalmat, túlcentralizálva, így Erzsébetvárosban ugyanazt a struktúrát követve, amit mind a DK, mind a Momentum elfogadhatatlannak tart akár Demeter Szilárd, akár Vidnyánszky Attila esetében.

Fényi mind a kutatásokat, mind a monográfia írását folytatja, de ezt már magánemberként kell megtennie, miközben a múzeum kereteiben sokkal könnyebb lenne. Arról nem szólva, hogy ez a múzeum dolga lenne, hisz részben ezért jött létre.

(Borítókép: Fényi Tibor. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)