Mi az Operettszínház válasza az elmúlt évek botrányaira?

Egyes színházak vezetői és fenntartói már rádöbbentek arra, hogy ahhoz, hogy a hasonló, erkölcsileg megkérdőjelezhető szituációkat elkerülhessék, cselekedniük kell. Például úgy, hogy etikai kódexet írnak, eljárási rendet határoznak meg, vagyis szakértők bevonásával pontosan leírják, milyen esetek számítanak munkahelyi zaklatásnak vagy hatalommal való visszaélésnek, és ha valaki ilyet tapasztal, azt kinél jelentheti be, s hogy a panaszt hogyan, milyen elvek figyelembevétele mellett tudják kivizsgálni.

A közelmúltban két színház, a Debreceni Csokonai Színház és a Vígszínház már összeállította a maga etikai normáit, megalkotta eljárási rendjét. A Magyar Színházi Társaság nem is olyan régen online beszélgetést rendezett a témáról, erről az Indexen már olvashattak.

Az Index felkereste a Budapesti Operettszínházat is, hiszen az intézmény falain belül több olyan botrányos eset is történt, ami sajtóvisszhangot kapott. Arra voltunk kíváncsiak, hogy náluk készül-e hasonló dokumentum. A válasz, amit az intézmény szerkesztőségünkhöz eljuttatott, így hangzik:

A Budapesti Operettszínház mindenben a hatályos jogszabályok és a jogszabályokon alapuló belső szabályzatai szerint jár el. Színházunk – mint a magyar és az európai kulturális élet egyik kiemelkedő képviselője – az alapvető emberi jogok és az emberi méltóság tiszteletben tartásának elkötelezett híve. Habár a jogszabályok kellő mértékben rendezik a munkahelyi viszonyokat, a művészek és munkatársak biztonságérzete, a belső eljárásrend kellő szabályozottsága érdekében a Budapesti Operettszínház igazgatása szükségesnek tartotta megalkotni a saját Etikai szabályzatát. A szabályzat szövegezése előrehaladott állapotban van, a Munka Törvénykönyve szerinti egyeztetésekre a jogi és egyéb szakmai véleményezést követően kerül sor.

Bár a kérdésünk csak a készülő dokumentumra irányult, az Operettszínház fontosnak tartotta közölni, hogy a felmerült problémás ügyekben a színház a hatályos jogszabályokon alapuló belső szabályzat szerint járt el, így rákérdeztünk, mik ezek a belsős szabályzatok, és mely részei vonatkoznak például a legutóbb nyilvánosságot látott, hatalommal való visszaélést és zaklatást érintő esetre, amikor is az intézmény több korábbi alkalmazottja panaszt tett Kiss-B. Atilla főigazgatónál az ügyvezető viselkedéséről.

Válaszként megkaptunk a színház oldalán is nyilvánosan elérhető, még az előző igazgató által jóváhagyott és érvényben lévő Szervezeti és Működési Szabályzatot, annak mellékletét, illetve a Kollektív Szerződést. Arra a kérdésünkre, hogy ezekben a dokumentumokban mely pontokra hivatkoznak, nem érkezett válasz.

Ezek után felkerestük dr. Rihay-Kovács Zitát, a Biztonságos Terek Alapítványban is közreműködő, Független Előadó-művészeti Szövetség ügyvezető titkárát, hogy segítsen értelmezni, a fent említett dokumentumok mely részei vonatkozhatnak a főigazgatóra, vagy bármely más, a sajtóban megjelent, Operettszínházon belül történt problémás ügyre.

A Szervezeti és Működési Szabályzatból az derül ki, hogy a főigazgató felelős minden olyan jogszabályi rendelkezés megtartásáért, amelynek címzettje az intézmény (munkáltató) vagy annak vezetője (a munkáltató vezetője). Ezen kívül a főigazgató feladata az is, hogy elkészítse az intézmény egyenlőségi és foglalkoztatáspolitikai tervét. Az Operettszínház hivatalos online felületein ilyen dokumentum nem található.

Ezen felül Rihay-Kovács Zitától azt is megtudtuk, hogy:

a Kollektív Szerződés nem szabályozza, hogy mi a követendő eljárás, és mi a jogkövetelmény, amikor egy munkavállalóval szemben egy vezető visszaél a hatalmával.

Ez azért fontos információ, mert bár az Operettszínház hozzánk intézett üzenetében nem említi, mely kérdéses ügyben jártak el a hatályos jogszabályok szerint, ha az összes, a sajtóban napvilágot látott esetet nézzük, mindenhol a vezetővel szemben merültek fel panaszok, azaz pontosan azzal az emberrel szemben, akinek a problémát jelenteni kellene.

Az első pletykák 2017-ben kaptak szárnyra Kerényi Miklós Gábor megkérdőjelezhető viselkedéséről. Ezek a történetek szóbeszédek, illetve a közösségi médiában folytatott nyilvános kommenteken keresztül keringtek. Lőrinczy György, az Operettszínház akkori igazgatója nyilatkozta is a Fideliónak, hogy ezeken a kommenteken és hozzászólásokon keresztül kerestek tanúkat, áldozatokat, de akadtak olyanok is, akik maguktól keresték meg őket az üggyel kapcsolatban. A főigazgató ezek után rendelt el etikai vizsgálatot, aminek az lett az eredménye, hogy Kerényi Miklós Gábortól megvonták a bizalmat – aki ezt követően kérte nyugdíjazását.

Pár hónappal később, 2018 szeptemberében a HVG már arról számolt be , hogy értesülésük szerint az Operettszínház több alkalmazottja is panasszal fordult az Emberi Erőforrások Minisztériumához mint az intézmény fenntartójához. A lap akkori információi szerint Pányik Tamás, a színház egykori rendezőasszisztense állította, hogy több levelet is küldött a tárcának, melyekben tettlegességgel is vádolta Lőrinczy György főigazgatót. Lőrinczy György és az Operettszínház jogi képviselője ekkor egy ügyvéd által jegyzett levelet juttatott el a szerkesztőségbe, amiben az akkor esedékes igazgatóválasztásra hívták fel a figyelmet, valamint a szerintük ebből fakadó alaptalan vádakra. Azt is megírták, hogy polgári pert és büntető eljárást kezdeményeztek a rágalmakat terjesztők ellen. Ez az ügy végül a sajtóban nem futott tovább, Lőrinczy helyett, viszont Kiss-B. Atillát ültették az igazgatói székbe – annak ellenére, hogy a társulat Lőrinczyt támogatta.

Tavaly februárban a Budapesti Operettszínház közleményben tudatta, hogy az intézmény „teljes arculatváltását és intézményi működési megújítását sikeresen levezénylő Kriza Zsigmond ügyvezető igazgató, feladatai eredményes lezárására és más irányú szakmai feladataira tekintettel, közös megegyezéssel távozik”.

Pár hónappal később, júniusban azonban az Indexen jelent meg a hír, hogy a Budapesti Operettszínház több munkatársa megalázásra és zaklatásra panaszkodik. Először két, majd három – neve elhallgatását kérő – sértett állította, hogy Kriza Zsigmond, az intézmény korábbi ügyvezető igazgatója elviselhetetlen légkört teremtett és visszaélt a hatalmával, egyikükre szexuális tartalmú megjegyzéseket tett, erről tájékoztatták a főigazgatót.

Amikor az Index akkor erre hivatkozva rákérdezett Kiss-B. Atillánál, hogy Kriza távozásban szerepet játszottak-e az ügyvezető igazgatót ért vádak, a főigazgató azt a választ adta, hogy: „Dr. Kriza Zsigmond magatartásával, munkájával kapcsolatban soha, semmilyen szabálytalanságot vagy kifogasolható momentumot nem tapasztaltam, távozási szándékát sajnálattal vettem tudomásul”. Ehhez képest nagyjából egy héttel később a Hír TV műsorában Kiss-B. Atilla már a következőt állította: „Azt tudom mondani, hogy rávetült a gyanú árnyéka, és közös megegyezéssel megváltunk egymástól.”

2020 júniusában a színház fenntartója, az Emberi Erőforrások Minisztériuma vizsgálatot indított, hogy a Budapesti Operettszínház főigazgatója megtett-e mindent az intézményben kitört botrány tisztázásával kapcsolatban, majd megállapította, hogy Kiss-B. Atilla az „elvárható gondossággal járt el”.

Gulyás Gergely a 2020. augusztus 6-i Kormányinfón ráadásul említette, hogy a vizsgálatot úgy zárták le, hogy a sértetteket senki nem hallgatta meg, az általuk valósnak vélt tényeket nem tudták ismertetni. A sértettek egy csoportját képviselő dr. Gál András az Index megkeresésére akkor meg is erősítette, hogy ügyfeleit nem keresték meg az állítólagos vizsgálat ügyében.

Az Operettszínház sértettjei és képviselői a mai napig próbálják megszerezni a vizsgálati dokumentumokat, eddig közérdekű adatigénylés során annyi információhoz jutottak hozzá, hogy „az (állami) intézmény felbérelt egy vagyonvédelmi tanácsadó céget, amiről semmiféle háttér-információ vagy referencia nem áll rendelkezésre az interneten, és velük bonyolított le valamit, amiről nem tudjuk, hogy micsoda” – derül ki ez a napokban az Indexen megjelent interjúból, amiben az egyik sértettel beszélgettünk az egész botrány hatásairól.

E tények ismeretében talán érthető, hogy ha a színházak vezetői és fenntartói a jövőben szeretnék elkerülni a hasonló eseteket, és a Munka Törvénykönyvének szellemében elkészítik a dolgozókkal egyeztetett, jogilag értelmezhető etikai kódexet és eljárási rendet.

Etikai kódex összeállításán tehát állítólag az Operettszínház is dolgozik, tájékoztatásuk szerint az erre vonatkozó szabályzatuk megfogalmazása előrehaladott állapotban van, ám azt nem tudni, mely szervezetek és milyen szakemberek bevonásával írják, mert bár erre is rákérdeztük, választ erre sem kaptunk.

(Borítókép: Az Operettszínház bejárata 2021. május 11-én. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)