Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMEste nyolctól Cannes-ban is szurkolhatunk, ezúttal Mundruczó Kornélnak
További Kultúr cikkek
- Mutatjuk, melyik alkotás volt 2024 filmtörténeti szenzációja
- Mindenkit beperelt a volt miniszter szeretője, egykori szerelmét sem kímélte
- Ez volt a tíz legjobb film 2024-ben a magyarok szerint
- Nehéztüzérséget is bevetnek az idei előszilveszteri műsorban
- Ennyit keresett az első Deadpool rendezője, sokkolta az összeg
Ma este nyolc órától vetítik Mundruczó Kornél filmjét, a német–magyar koprodukcióban készült, Budapesten, Berlinben és Lipcsében forgatott Evolúciót a Cannes Premières, vagyis a Cannes-i Premierek szekcióban, mely az idén debütál, és melyet kifejezetten a Cannes-ban ismert filmrendezők innovatív munkáinak hoztak létre.
Mundruczó Kornél filmje meglehetősen innovatív, szerkezete teljesen eltér korábbi filmjeitől. A történet három fragmentumból áll, melyek egymással összefüggenek, egymásra épülnek, három különböző kor, három különböző generáció. Az idősebb generáció történetére fókuszáló rész főszereplője Monori Lili, a középsőé pedig Láng Annamária, aki évek óta a bécsi Burgtheater tagja, és az Evolúcióban is két nyelven játszik. A filmet rekordsebességgel készítették, mindössze tizenhárom forgatási nap alatt a Covid-járvány kellős közepén, és a munkálatokat a németországi szigorú szabályok külön nehezítettek.
Az Evolúció azt a kérdést helyezi a középpontba, miként lehet traumáinkat feldolgozni a XX. században, és miként hat ez a különböző generációkon keresztül.
A kérdést Mundruczó részben már legutóbbi, tengerentúli sikereket is besöprő filmjében, a Pieces of a womanben is érintette, itt azonban ez a film központi témája. Az Evolúciónak színházi verziója is volt a Proton Színház előadásában, melyet a németországi Rurhtriennálén egyhangúlag emelt az egekbe a német kritika.
Korábban
Mundruczó már hét filmmel volt jelen Cannes-ban,
köztük a Lajkó Félix zenéjére készített, nagy sikerű Deltával vagy a kutyákat a középpontba helyező Fehér istennel. Legutóbb 2017-ben szerepelt a Jupiter holdja című alkotással, mely a szürreális elemen túl a menekültkérdésre reflektált.
Magyarország a világ legrangosabb fesztiválján négy filmmel van jelen, Enyedi Ildikó nemzetközi koprodukcióban készült alkotása, A feleségem története indul a versenyszekcióban a világhírű francia Léa Seydoux-val, de itt van Rudolf Olivér diplomafilmje, a Fonica M-120 a Cinéfondation szekcióban, illetve Mészáros Márta Napló gyermekeimnek című filmje a restaurált filmklasszikusokat bemutató Cannes Classic programjában.
Ezt az intenzív jelenlétet Közép-Kelet-Európából más ország jelenleg nem mondhatja el magáról, a magyar film népszerűsége hovatovább a román mozi tíz évvel ezelőtti szárnyalásához fogható.
Mundruczó a cannes-i vörös szőnyegre jóformán a velencei biennáléról érkezik, ahol a színházi szekcióban mutatták be a világot bejárt, Nehéz istennek lenni című színdarabot, innen pedig az Avignoni Színházi Fesztiválra utazik, ahol a Pieces of a woman színdarab változatát mutatják be lengyel nyelven.
Az Index interjúját a rendezővel a napokban olvashatják.
(Borítókép: 2021 Match Factory Productions / Proton Cinema)