Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMPalotából munkásszálló, most megint palota
Ha csak annyit mondunk, Korb Flóris és Giergl Kálmán, máris az a korabeli sztárduó jut az eszünkbe, akiket legutóbb a nemrég átadott Matild palota átadásakor emlegettünk, ami valójában a két ikerből álló Klotildok egyike. De ők tervezték a Zeneakadémiát, vagy a New York Palotát (na jó, utóbbiba a program névadója, Hauszmann Alajos is besegített) és még vagy egy tucat ehhez fogható gyönyörűséget, jobbára gazdagon díszített budapesti (és nemcsak budapesti) bérházakat, hol szecessziós, hol eklektikus, hol neoreneszánsz stílusban, a kor historizáló stíluskavalkádjának megfelelően.
A József főhercegi palotát is ez a duó építette, helyesebben a XVIII. század végén klasszicista stílusban épült Teleki-palotát építette át a Szent György téren.
A Magyar Királyi Honvédség egykori főparancsnoka, Habsburg-Lotaringiai József Károly főherceg magas rangú katonai vezető volt, emellett számos társadalmi ügyben is aktív szerepet vállalt, és fontosnak tartotta a magyar sport, kultúra és tudomány felvirágoztatását. Több birtoka, gyára, üzeme volt Magyarországon, egy időben a Margit-szigetet is birtokolta. Közéleti és tudományos munkát is végzett, például összeállította az első magyar-cigány szótárt.
Az épület az 1945-ös ostrom idején súlyos sérüléseket szenvedett, a nyugati homlokzatot több belövés érte, de az átépítés ideológiai okokból elmaradt. 1951-ben viszont 180 fokos fordulatot vett: munkásszállót alakítottak ki benne.
A munkásszállóba olyan nagyon sok energiát, pénzt nem feccöltek, végül 1968-ban mint „fölöslegessé vált elemet” felrobbantották, majd elbontották az épületet.
Azóta ott tátongott üresen, beépítetlenül a telek.
Most a Nemzeti Hauszmann Program keretében eredeti állapotában építik újjá a palotát, a hozzá tartozó, neoreneszánsz stílusban épült egykori istállóval és a palotakerttel. Az épület külseje hűen követi majd a korabeli sztárduó terveit, megtartva az egykori saroktornyokat, valamint az egyedi keleties jegyekkel bíró homlokzatot, modern belsőépítészettel, épületgépészettel. A rekonstruált plaotában irodaházak lesznek, hogy ki költözik ide, még nem tudni. A kert összeköttetésben áll majd az alatta elhelyezkedő, középkori zsidó rituális fürdővel, a Mikvével, amely lépcsőn és lifttel egyaránt megközelíthető lesz. A kertből a látogatók a szintén újjáépülő Ybl-lépcsőn lesétálhatnak majd a következő években megújuló Nyugati kertekbe is.
Az építkezés részeként a Palota úton megépül a mintegy 300 autónak helyet biztosító Várgarázs III., amelyet sokan kritizálnak a helyi lakosok közül, mondván egy garázs ahelyett hogy csökkentené, még tovább növeli az autósforgalmat.