Máté, Mirella
7 °C
18 °C

Fizetésemelést ígér L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum új főigazgatója

2021.08.02. 17:49
L. Simon Lászlót nevezte ki Kásler Miklós, az emberi erőforrások miniszere a Magyar Nemzeti Múzeum élére. Az új főigazgató bejelentette, hogy ezzel visszavonul az aktív pártpolitikától. A Nemzeti Múzeum új vezetője júniusi pályázatában indokoltnak tartotta a Nemzeti, az Iparművészeti és a Természettudományi Múzeum integrációját, és szükségesnek a Nemzeti Múzeum számára biztosított költségvetés radikális megnövelését.

Hétfő délelőtt prof. dr. Kásler Miklós miniszter úrnál jártam, aki 2021. július 31-i hatállyal kinevezett a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójának

tette közzé a hírt L. Simon László Facebook-oldalán.

A költő-kultúrpolitikus, korábbi kulturális államtitkár, majd kormánybiztos 2021. április 15-től a Magyar Nemzeti Múzeum megújításáért és a múzeumi integrációért felelős miniszteri biztosként is tevékenykedik. A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatói posztját előtte Varga Benedek töltötte be.

L. Simon László július másodikára keltezett nyilvános főigazgatói pályázatában foglalta össze, mit kíván megvalósítani a Nemzeti Múzeum főigazgatójaként.

Ebben részletesen ír arról, miért tartja indokoltnak három országos közgyűjtemény összevonását, bár többször leszögezi, hogy erre csak kormányzati szándékkal nyílik lehetőség:

A Magyar Nemzeti Múzeum eddig is integráló erővel rendelkező jelentős intézmény volt, a Magyar Természettudományi Múzeummal, valamint az Iparművészeti Múzeummal kiegészülve pedig olyan intézménnyé válhatna, amelyik mind a hazai, mind a nemzetközi, európai uniós kulturális térben meghatározó jelentőségű intézményként tud fellépni.

A Magyar Nemzeti Múzeum feladatának tartja a „múzeumi szakemberképzés megújítását” is. Szükségesnek látja egy, a Nemzeti Múzeum által működtetett

Nemzeti Régészeti Intézet

létrehozását, amely „minden régészeti feladatot ellátó intézmény részvételével és közreműködésével jön létre. Ez tehát nem jelenti az egyes intézmények fenntartóváltását, sem betagozódásukat a Nemzeti Múzeumba. (…) A Nemzeti Régészeti Intézet ugyanis az egyes feltáróintézmények jelenleg is létező régészeti kapacitásainak egységesen koordinált használatával jöhet csak létre, a Nemzeti Múzeum szakmai iránymutatása mellett.”

Pályázatában szót ejtett egy 

Tudományos Tanács

létrehozásáról is. „A Tudományos Tanácsba – kinevezésem esetén – a következő személyeket kérem fel (integráció esetén bővíteném a kört): 1. Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, 2. Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke, 3. Borhy László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora, 4. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora, 5. Bolvári-Takács Gábor, a Tokaj-Hegyalja Egyetem kuratóriumi tagja, 6. Erőss István, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora, 7. Fülöp József, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem rektora, 8. Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora, 9. Fejérdy Tamás, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság tiszteletbeli elnöke, 10. Ujváry Gábor, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár intézetvezetője.”

Feltétlenül szükségesnek látja a Nemzeti Múzeum költségvetésének jelentős bővítését. Mint írja: „2021 márciusában a PIM-ben a bruttó átlagbér 575 300 Ft, a nettó átlagbér 383 000 Ft, ami majdnem kétszerese a Magyar Nemzeti Múzeum, a Természettudományi és az Iparművészeti azonos idejű átlagának.”

Pályázata szerint ebből következik, hogy:

mindenképp szükséges egy bérkompenzációra vonatkozó javaslatot megfogalmazni

annak érdekében, hogy az újrapozicionált múzeum meg tudja tartani a szakembereit, vonzó pálya legyen a múzeumban dolgozni.

„A dologi kiadásoknál mintegy ötvenszázalékos emelést tartok indokoltnak, hiszen évek óta nincs inflációkövetés. A felújítási kiadások változatlan nagyságrendje nem teszi lehetővé az alapvető felújítási feladatok ellátását, az intézmény infrastruktúrájának állagmegóvását, ezáltal egyre rosszabb állapotba kerülnek a múzeum és tagintézményei műemlék épületei is.”

Az intézményi felújítási kiadások esetében javasolja a 

jelenlegi 139 millió Forintról mintegy ötszázmillió Forintra emelni

az intézményi keretösszeget, mindezt központi költségvetési többlettámogatás biztosításával. A beruházási kiadásokat, amelyek 2022-ben megegyeznek a 2021. évivel, megduplázná, és mintegy 150 millió forintra emelné.