Erről az archív filmeket felvonultató fesztiválról talán még kevesen hallottak, az benne a poén, hogy régi magyar és európai mozikat, nagy klasszikusokat lehet látni nagy mennyiségben, egy részüket minőségi feljavítás utáni, úgynevezett restaurált változatban. A nézők óriásvásznon láthatják Jancsó Miklós teljes körűen restaurált remekművét, a Szegénylegényeket, Jankovics Marcell grandiózus János vitézét, a ritkán látható közönségkedvencet, az Alessandro Barricco ihlette Az óceánjáró zongorista legendáját, valamint részük lehet Harmadik típusú találkozásokban is.
A gála az idén 120 éves magyar film legkorábbi időszakára megy vissza: levetítik az első Magyarországon készített, a Lumière-fivérek ittjártakor készült filmfelvételeket, az első magyar film, A táncz születéséről készített animációs dokumentumfilmet, és Korda Sándor 1918-ban készült kultikus némafilmjének, Az aranyembernek a digitálisan restaurált változatát.
A hat napig tartó Budapesti Klasszikus Film Maraton több fővárosi helyszínen, öt tematikus blokkban – Hommage, Fókuszban, Magyarok Hollywoodban, Magyar szem, Nyitott archívumok – mutatja be a a frissen restaurált klasszikusokat és filmritkaságokat.
Az Hommage válogatása minden évben a nemrég elhunyt alkotók előtt tiszteleg. Idén Törőcsik Marira, Jankovics Marcellra, Tóth János kinematográfusra és Bertrand Tavernier francia filmrendezőre emlékeznek.
Törőcsik Mari az egyetlen magyar színésznő, aki elnyerte a Cannes-i Filmfesztivál legjobb női alakításért járó Arany Pálma díját.
A Maratonon megcsodálhatjuk a Kölyök kamaszlányaként, az Édes Anna szeretetéhes cselédlányaként és a Déryné, hol van? dívájaként, de tragikus antik hősnőként is újra nézhetjük a Szerelmem, Elektrában.
Jankovics Marcell, a magyar animáció egyik legjelentősebb művészének filmjeit, a cannes-i Arany Pálma-díjas és Oscar-díjra jelölt rendező Ének a csodaszarvasról és János vitéz című alkotásait szabadtéren és az Urániában, restaurált képpel és hanggal élvezheti a közönség.
A Klasszikus Film Maraton idei programjának fókuszában
három kerek alkotói évfordulót ünneplünk, Jancsó Miklósét (100), Huszárik Zoltánét (90) és Mészáros Mártáét (90).
A Magyar szem a nagy hagyományú magyar operatőri iskolára koncentrál, a szekció nézői idén Zsigmond Vilmos, Hildebrand István, Koltai Lajos és Rudolph Maté szemével láthatják a világot.
A Magyarok Hollywoodban a filmes főváros magyar örökségéből szemezget: levetítik a Trauner Sándor díszlettervező Oscar-díjjal jutalmazott közreműködésével készült Legénylakást, a László Miklós műve alapján készült Saroküzletet, a Lengyel Menyhért darabjából forgatott Lenni vagy nem lenni-t, Joe Pasternak Örök Éva című vígjátékát, a Lugosi Béla által megformált Drakulát és sokak által minden idők legjobb filmjének tartott, majdnem végzetesbe forduló szerelmi drámát, Kertész Mihály klasszikusát is, a Casablancát.
A Nyitott archívumok program az európai filmarchívumok restaurált, ritkán látható, fontos alkotásait mutatja be. Vágtathatunk az 1920-as évek motorosaival az Alpokban (Motorral a felhők felett), tanulhatunk Orson Wellestől a hamisításról (H, mint hamisítás), vagy akár leeshet az állunk George Pal reklámanimációitól, és gyönyörködhetünk a zenével kísért némafilmekben.
A filmmaraton vetítéseihez nemzetközi szakmai programok, könyvbemutatók, előadások, közönségtalálkozók, kiállítások, zenei és gyermekprogramok is kapcsolódnak.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
