A Magyar Színházi Társaság a sajtóból értesült arról a törvénytervezetről, amelyet a napokban nyújtott be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Országgyűlésnek. Ennek értelmében a Krisztina körúti Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) és a hozzá tartozó XII. kerületi Bajor Gizi Színészmúzeum eddig állami tulajdonban lévő épülete – valamint a színészmúzeum mellett egy külön helyrajzi számon lévő beépítetlen terület – a Színház- és Filmművészeti Egyetemet is működtető Színház- és Filmművészetért Alapítvány (SZFA) tulajdonába kerülne, azzal, hogy a Bajor Gizi Színészmúzeum kivételével a másik kettő eladható.
Az államtól már korábban az SZFE tulajdonába került az egyetem Szentkirályi utcai és a Vas utcai épülete, az Akácfa utcai kollégiumi ingatlan és a Rákóczi úti, az Uránia Nemzeti Filmszínháznak is otthont adó ingatlan.
A Magyar Színházi Társaság szeptember 24-én közleményt adott ki, amelyben radikálisan fogalmaz és elítéli a törvénytervezetet.
Eddig is fenntartással figyeltük az állami tulajdon alapítványi vagyonként történő kiszervezését, de történelmi jelentőségű bűnnek érezzük olyan épületek esetében, amelyek képletesen és morálisan nem csupán az állam, de a teljes színházi szakma tulajdonában állnak. Jelentőségük túlmutat az épületeken.
A társaság nem érzi elégséges feltételnek azt, hogy a Bajor-villa elidegenítési és terhelési tilalmat élvez majd (magyarul nem lehet eladni), annak dacára, hogy a törvénytervezet benyújtója ezt annak érzi.
Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) Krisztina körúti épülete legalább ilyen fontos helyszín, itt már muzeológiai értékekről beszélünk. Nemrégiben fejeződött be az épületben egy több tízmilliós beruházás, amelynek során a korábban használhatatlanná vált hátsó szárny modernizációjával és rekonstrukciójával egy XXI. századi minőségű raktárrészleget alakítottak ki. Ezzel a korszerűsítéssel az állam sokéves adósságát törlesztette, biztosítva a magyar színházi emlékezet biztonságos megőrzését.
További aggodalomra ad okot, hogy nem egyértelmű, pusztán az ingatlanvagyon vagy a teljes fenntartói jogkör kerül-e az Alapítványhoz.
„Amennyiben fenntartóváltásról is szó van, a jövőre hetvenéves intézmény múzeumszakmai felügyelete, illetve az OSZMI által kezelt műkincsvagyon tulajdonosi jogainak gyakorlása sem tisztázott, és nem megnyugtató” − írja a közlemény.
Az Országos Színháztörténeti Múzeumot a magyar színművészet hagyományainak felkutatására és tudományos feldolgozására alapították 1952 novemberében, célkitűzéseit a következőképpen határozták meg:
A társaság felhívja a figyelmet arra, hogy a gyűjteményt szinte a semmiből kellett létrehozni, de az intézményben dolgozó tekintélyes szakemberek, valamint Gobbi Hilda ismertsége és kitartó munkája, illetve az akkor már megnyílt Bajor Gizi Színészmúzeum ide vonzotta a magyar színháztörténet fontos emlékeit és dokumentumait.
A múzeum egyedüliként gyűjti ma is a magyar színháztörténet tárgyi emlékeit, hiszen a többi muzeális intézményben, közgyűjteményben vagy marginálisan jelent meg a színházművészet, vagy csak a papíralapú dokumentumokra terjedt ki a gyűjtőkör.
Az intézményt 1991-ben nevezték át, azóta Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet néven szerepel, országos gyűjtőkörű szakmúzeum, állandó kiállítóhelye a Bajor Gizi Színészmúzeum.
Az OSZMI néhány éve már elvesztette önállóságát, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) fennhatósága alá került, de továbbra is állami kézben, és egy múzeumi, kutatóintézeti rendszer része maradt.
A mostani tervezet, amely az ingatlanokat alapítványi kézbe helyezné, megítélésünk szerint elővetíti annak a veszélyét, hogy előbb vagy utóbb eladnák a két nemcsak tényleges értéket, hanem szimbolikus jelentősége miatt is fontos épületet, ami a magánkezdeményezés révén létrejött Bajor Gizi Színészmúzeum esetében helyrehozhatatlan erkölcsi kárt jelentene.
A Magyar Színházi Társaság elnöksége arra kéri a törvényhozókat, hogy az intézmények történeti jelentőségére és a magyar színházi életben betöltött szerepére való tekintettel ne szavazzák meg a benyújtott törvényjavaslatot.
(Borítókép: Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet székháza a főváros I. kerületében, a Krisztina körút 57.-ben. Fotó: Jászai Csaba / MTI)
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
