Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM- Kultúr
- párizs lángjai
- erkel színház
- balett
- opera
- mester és margarita
- bulgakov
- mihail bulgakov
- gyöngyösi levente
- hollerung gábor
- szente vajk
Szente Vajk rendezi A Mester és Margaritát
További Kultúr cikkek
- Meghalt Olivia Hussey, aki Júliát játszotta Franco Zeffireli adaptációjában
- Snoop Dogg vett egy szatyornyi problémát
- Maggie Smith halálával egy korszak véget ért, de a Downton Abbey nem felejt
- Mutatjuk, melyik alkotás volt 2024 filmtörténeti szenzációja
- Mindenkit beperelt a volt miniszter szeretője, egykori szerelmét sem kímélte
Tánctörténeti legendaszámba megy, hogy amikor a hetvenes évek végén a szovjet elvtársak megnézték a Párizs lángjai című forradalmi tematikájú és hangvételű, egyébként szovjet balettet Budapesten, annyira megtetszett nekik, hogy a véget nem érő állva tapsolás után a magyar fél megkérdezte: elvtársak, akarják még egyszer? Igen, akarjuk – hangzott a válasz, s szegény táncosoknak a három és fél órás, gazdag és igen nehéz lépésanyagú előadást újra le kellett játszani. A végén már majdnem belepusztultak, a lábukat se érezték, de csak mosolyogni volt szabad. Az a hír is járja, a karmester igyekezett a második előadást sokkal gyorsabban vezényelni, hogy így is segítsen a táncművészeken.
Most, csaknem 44 év után a világ egyik legjobb balettmestereként is számon tartott koreográfus, Michael Messerer felújított változatában tér vissza a Magyar Állami Operaház színpadára Vaszilij Vajnonen Párizs nagybalettje, amely realista tematikája és ábrázolásmódja miatt
fordulópontot hozott a szovjet balett történetében.
A francia forradalom idején, 1792 nyarán játszódó történet zenéjét Borisz Aszafjev szerezte, aki erősen támaszkodott a történelmi kor francia népies muzsikájára, de nem hagyta ki a műből a Marseillaise dallamait sem.
A Kocsár Balázs vezényletével elhangzó művet október 8-tól láthatja a közönség az Erkel Színházban.
Október 9-től pedig Gyöngyösi Levente A Mester és Margarita című opera-musicaljét mutatják be az Eiffel Műhelyházban Szente Vajk rendezésében. A Mihail Bulgakov szürreális-szatirikus regényéből született művet Hollerung Gábor karmester, a Budafoki Dohányi Zenekar zeneigazgatója felkérésére írta a zeneszerző, aki a regény több idősíkban játszódó cselekménye és többrétegű értelmezése miatt az opera-musical műfaját látta a legmegfelelőbbnek.
A műben a rock és az opera hangzásvilága keveredik a szovjet éra indulóival, de számos könnyűzenei utalás is szerepel benne. A darab librettóját Várady Szabolcs jegyzi, aki Bognár Róbert és Schlanger András forgatókönyvírókkal dolgozott közösen. A művet koncertszerű változatban már bemutatták 2017-ben a Miskolci Operafesztiválon Szente Vajk rendezésében, akinek munkája nyomán a musicalek világát idéző, nagyszabású és mozgalmas színpadi produkció született.
A mostani bemutatón a Magyar Táncművészeti Egyetem korábbi táncosai és a Magyar Légtornász Egyesület akrobatái is közreműködnek. A jelmezek és díszletek látványvilága a rendező rendszeres alkotótársa, Kentaur munkája. Az előadás főbb szerepeit Balczó Péter (Mester/Jesua), Sáfár Orsolya (Margarita), Kálmán Péter (Woland), Kovács István (Sztravinszkij/Pilátus), Hábetler András (Berlioz/Kajafás) és Ujvári Gergely (Hontalan Iván/Lévi Máté) alakítják, vezényel Hollerung Gábor.