Könyv már van a bakancshoz, lista is, csak indulni kellene

Sokan nézik irigykedve az utazó bloggereket, világjárókat, hiszen ami másnak kiruccanás, nyaralás, őszölés vagy telelés, nekik egész éves lehetőség. A világot bejárni azonban úgy is melós dolog, ha valamelyik utazási iroda fizeti, és még akkor sem feltétlenül kifizetődő, ha alacsony költségvetésű. Azt azonban egyetlen utazótól sem lehet elvitatni, hogy minden megtett kilométer élmény.

Alighanem pontosan erről az élményről ír Balogh Boglárka a Bakancslista – Európai fesztiválok című könyvének előszavában, amikor így fogalmaz:

A baszkföldi San Sebastián főterén álltam, az utcai lámpák fényében jól látszott, hogy cseperegni kezdett a januári eső, de a papír séfsapkát viselő helyieket – akik ilyenkor a vacsora mellé dobfelszerelést is kapnak az éttermekben – ez egyáltalán nem érdekelte.

No, alighanem így kell utazni, világot látni, megélni és megírni mindazt, amivel találkozunk. Márpedig a fesztiválok mindig különleges találkozások: egy ország szépségére vagy ridegségére ugyanis rá lehet csodálkozni természeti adottságai alapján, ám megérteni az ott élők szokásait, rítusait, mindennapi örömeit és gyötrődéseit ünnepeiken, táncaikon, ételeiken keresztül lehet. 

Balogh Boglárka világjáró újságíró könyve ebben erős. Nem csupán leírásokat kapunk felvonulásokról, nem csupán árnyalatokat a kavalkádokról, hanem szerethető találkozásokat, mosolygásra vagy elmélyülésre késztető történeteket is – amelyek szorosan kapcsolódnak egy-egy városhoz, faluhoz, fesztiválhoz. Szóljon az arról, hogy az ott lakóknak egyszer, valamikor régen sikerült úgy elűzni az ellenséget, hogy azóta is azt ünneplik (Tamborrada), vagy az élmény kapcsolódjon össze hegymászással és gyógynövények gyűjtésével (Ivafűszedés), és még azt is megtudhatjuk, hogy Európának vannak olyan tájai, ahol a szaunázás lehet mozgó ünnep is, de nem úgy, hogy mindig máskor tartják, hanem úgy, hogy a szauna mozog a fesztivál idején.

A könyv időrendi sorrendben haladva veszi sorra a fesztiválokat, ami nagy segítség lehet utazástervezéshez, de ez egyben szomorúság is, hiszen arra is rámutat, mennyi minden lehetséges élményről kell lemondanunk csak azért, mert az éves rendes szabadság nem azt jelenti, hogy egész évben utazhatunk.

A könyv alapján például ha valaki mostanában tervezné a világlátást, és a pandémia sem kavarná meg a rendet,

• indulhatnánk az olaszországi Perugiába, ahol október közepén olyan csokoládéfesztivált rendeznek, ahol a szobrokat is édességből készítik;
• elzarándokolhatnánk Portugáliába, Fatimába, hátha ránk is vár ott némi csoda;
• szeletelhetnénk a sonkát a spanyolországi Arcenában, a sonkák mennyországában;
• és ha mégis itthon maradnánk, Szent Dömötör napján a Hortobágyon ünnepelhetnénk a behajtás napját, miközben gyönyörködünk a darvak vonulásában.

Ízléses kiállítású, súlyra és leendő emlékekkel nehéz könyv ez a Scolar Kiadó gondozásában, tele megannyi zenei, gasztro-, vallási és történelmi fesztivál ígéretével. Remek gyűjtemény azokra az időkre, amikor ismét útnak indulhatunk. Addig is, amíg a pandémia ezt nem teszi lehetővé, a fotelben ülve is kalandozhatunk.

(Borítókép: Balogh Boglárka, a Bakancslista – Európai fesztiválok című könyve. Fotó: Kaszás Tamás / Index)