Ahol a Trónok harca és Arábiai Lawrence találkozik

A sevillai királyi palota, ismertebb nevén Alcázar épületegyüttesét a kora középkorban emelték, amikor az ókori Rómában Hispalisként, majd később Spaliként ismert gótikus városból Ixbilia lett. Córdoba első mór kalifája, III. Abd ar-Rahmán 913-ban elrendelte, hogy a város déli részén új kormányzati épület (Dar al-Imara) épüljön. Ettől kezdve Sevilla hatalmi központja a város kikötőjéhez, a gazdasági tevékenység központjához kapcsolódott. 

Az épületegyüttes türelmesen alkalmazkodott az egymást váltó uralkodócsaládok igényeihez. A XI. században az Abbászidák vették át az uralmat Sevilla környékén, a palota területét pedig kibővítették. Az új palota (al-Mubarak) hamarosan a város hivatalos és irodalmi életének központja lett. Az Almohádok bezárták a központot, lebontották a komplexumot, az új palotát pedig egészen a Guadalquivir folyóig bővítették, amit aztán a fő rezidenciájukká tettek. A környéket 1248–49-ben Kasztília hódította meg vagy éppen vissza (Reconquista), a területet (pontosabban az épületet) pedig azóta is királyi rezidenciaként és a város politikai központjaként aposztrofálják. A sevillai keresztény korszak kezdetével az Alcázart a keresztény uralkodók rezidenciájává alakították át. 

A sevillai Alcázar és a spanyol korona közötti kapcsolat már az újkor kezdete óta fennállt, hatása érzékelhető volt az épületen végzett átalakításokon is. A belső tereket a kor divatja szerint alakították át: az egyik legjobb példa erre a legfelső emelet, amelyet reneszánsz stílusúvá varázsoltak. A vakolatokat is felújították, még az alsó szintek boltívei is megújultak. A XVI. században csodálatos artesonadók (ékes betétekkel díszített gerendás mennyezetek) készültek. A palota más részei azonban nem voltak ilyen szerencsések: az egykor bájos udvar például a XIX. századi restaurálások áldozatául esett. 

A sevillai királyi palota évtizedek óta közkedvelt forgatási helyszín, elsősorban a kulturális sokszínűsége miatt. A filmes szakemberek a világ minden pontjáról érkeznek az andalúz komplexumba. Készült már az épület falai között dokumentumfilm, dráma és sci-fi mozi is. Íme néhány film és sorozat, amelyeket az Alcázarban (is) forgattak. 

Arábiai Lawrence (1962)

Az Arábiai Lawrence stábja, amelynek művészeti részlegét John Box látványtervező irányította, 1961 végén érkezett Sevillába, hogy a belső terekben forgatott jelenetek nagy részét, valamint néhány külső helyszíni jelenetet felvegyen.

A stábtagok nem engedhették meg maguknak, hogy a produkciót a Közel-Keleten forgassák, ezért a produkciós cég más helyszínt keresett a film folytatásához. Több spanyol város is szóba került, és mivel Sevilla történelmi épületei tökéletesen illeszkedtek az Arábiai Lawrence díszletéhez, végül az andalúz településre esett a választás. A királyi Alcázar-palota a filmbéli jeruzsálemi brit hadsereg főhadiszállása lett. A stáb számos spanyol helyszínen forgatott.

1492: A Paradicsom meghódítása (1992) és Mennyei királyság (2005)

Ridley Scott Mennyei királyság című filmjénél sem hagyhatta ki, hogy ne a sevillai palotában forgasson. A rendező tapasztalt „andalúz filmes”, hiszen korábban az 1492: A Paradicsom meghódítása című mozit is itt vette fel. Scott azért tért vissza a dél-spanyol városba, mert tudta, hogy a helyiek barátságosak, a korábbi polgármester, Alfredo Sánchez Monteseirín pedig mindenben segítette a stáb munkáját. A sevillai forgatás befejezte után a film Marokkóban folytatódott, ahol a XII. századi Jeruzsálem mását építették fel.

Trónok harca (2011)

A sevillai királyi palota a keresztény és a mór építészeti stílusok lenyűgöző keveréke: aranyszínű mennyezetek és élénk csempék váltogatják egymást. Érthető, hogy a Trónok harca rendezői miért ezt a helyszínt választották Dorne székhelyéül. 

A sorozatban Dorne a hét westerosi királyság közül a legdélibb. Ez a királyság igencsak eltér Westeros többi régiójától, és az éghajlata is jellegzetes: a havas Északhoz képest meleg és száraz. A sorozat ötödik évadában a sevillai Alcázar vette át a Sunspear-vár szerepét, a Martell-ház központjául szolgáló területet. A második, a hatodik, a hetedik és a kilencedik részben is láthatunk jeleneteket a spanyol palotából. A rendezők eredetileg az Alcázar kertjei miatt döntöttek úgy, hogy ezen a helyszínen forgatnak.

Emerald City (2017) 

Más fikciós filmekhez hasonlóan az Emerald City című sorozatot is Spanyolországban forgatták. A széria építészeti elemeit Antoni Gaudí munkássága ihletette. A sorozat helyszínéül a barcelonai Parc Güell, az almeríai Cabo de Gata, a granadai Casas Cuevas de Guadix, a málagai El Torcal de Antequera és a sevillai Carmona, valamint az Alcázar szolgált, de magyar érintettsége is van, hiszen Horvátországban és Magyarországon is vettek fel jeleneteket.

A fehér hercegnő (2017)

A VII. Henrik és Yorki Erzsébet kapcsolatáról szóló sorozatot több angol és walesi kastélyban és történelmi épületben forgatták. A felvétel központja Bristol volt, a széria producerei pedig megpróbáltak környező településeket és építményeket választani a jelenetekhez, de néhány felvételt Spanyolországban, azon belül a sevillai királyi palotában rögzítettek. Az andalúz épületet ábrázoló jelenet néhány rajongónál kiverte a biztosítékot, hiszen annak ellenére, hogy az epizód a híres granadai Alhambrában játszódik, a forgatócsoport nem oda utazott, hanem úgy döntött, hogy az Alcázarban rendezi meg az uralkodók találkozóját.

Warrior Nun (2020)

A Netflix tavalyi produkciója, a Warrior Nun Andalúziában játszódik, így a forgatás is ebben a térségben zajlott: a filmesek természetesen ellátogattak az Alcázarba. Az amerikai fantasy stábja nem a buja kertekben forgatott, hanem inkább a belső tereknél tette le a voksát. A kilencedik és a tizedik epizód kriptás jeleneteit (amelyek a sorozatban állítólag a Vatikán részét képezik) itt vették fel. 

(Borítókép: Az Alcázar 2015-ben. Fotó: Education Images / Universal Images Group / Getty Images)