A Budapesti Fesztiválzenekar idei hagyományos karácsonyi Titok koncertjén, amikor is a közönség a műsort nem ismeri előre, hanem meglepetés, egy újabb meglepetéssel szolgált: csodálatos akusztikát varázsolt a hangverseny idejére azzal a húzással, hogy a zenészeket a Budapest Kongresszusi Központ koncerttermének közepére, a közönség eredeti helyére ültette, a hallgatóságot pedig a zenészek köré elszórva, egy részét megemelve, egy részét a zenészek közé babzsákra ültetve, ezzel varázslatos akusztikai hatást érve el.
Azok, akik babzsákon ültek, egészen különös hatásról számolhattak be, hiszen a zenekar részének érezhették magukat.
A zenekar már nem először próbálja ki ezt a felállást, korábban már kísérletet tettek erre az új elrendezésre, amely meglepő eredményt produkált. Ahogyan egy terem akusztikájánál nagyon sokat számít a textilek, drapériák mennyisége, melyek elnyelik a hangot, úgy az is nagyon sokat nyom a latba, hogy a zenészek vannak-e feljebb vagy a közönség, netán egy szinten ülnek vagy a közönség a zenekart körbevéve. A különféle elrendezésekkel különböző hanghatás érhető el.
A világhírű karmester, Fischer Iván a hangversenyen arról beszélt, hogy így abból a teremből, amit tulajdonképpen már ismernek 35 éve, világszínvonalú koncerttermet lehetne létrehozni, ha ez valóban ki lenne dolgozva és az ötlet továbbfejlesztve, ráadásul lényegesen kevesebb pénz kellene hozzá, mint egy új stadion felépítéséhez. A Finta József által tervezett épület 1700 fő befogadására szolgál, és egy esetleges átalakítással mind Fischer Iván, mind a koncerthallgatók szerint csodálatos zenei hatás érhető el.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
