Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMDinyés Dániel: Az operaénekessel az történik, amit Ókovács Szilveszter elhatároz
További Kultúr cikkek
Dinyés Dániel karmester, zeneszerző, a Szegedi Nemzeti Színház zenei vezetője úgy látja, a kikérő intézményének februártól történő megszűnése nemcsak a vidéki operajátszást lehetetleníti el teljesen, de a vidéki koncertéletet is. Eddig ugyanis az Operaház engedélyezhette, hogy a fővárosban fellépő énekes a próbaidőszak alatt vidéken is próbáljon, ezután ez nem lesz lehetséges.
Ők, a vidéki nemzeti színházak igazgatói és zenei vezetői első körben nem szeretnének mást, mint leülni beszélgetni az Operaház főigazgatójával, Ókovács Szilveszterrel, aki szerintük egyáltalán nem érti és nem ismeri a vidéki színházak valódi problémáit, viszont intézkedéseivel egyszemélyes intézményként kívánja meghatározni az egész ország operajátszási gyakorlatát. A szegedi zeneigazgató szerint azonban ez oda vezethet, hogy az opera műfaj közönségét is elveszítjük. Merthogy vidéki operajátszás ilyen körülmények között nem lesz.
A zenei vezetővel az arútluKban arról beszélgettünk, hogy
- a vidéki színházakban gyakorlatilag nincsenek szerződött operaénekesek, illetve nagyon kevesen, akik erre tették fel az életüket, de másból próbálnak megélni,
- már most van olyan operaénekes, akinek egyetlen budapesti próba miatt kellett lemondania egy egész turnét,
- a budapesti operaház műsorpolitikája lehetetlen, hiszen míg nálunk évi 17 premiert tartanak, a köztudottan sokat játszó milánói Scala kilenc bemutatóval is beéri,
- egy énekes a budapesti operaházban kétszer-háromszor annyi gázsit kap egy kis szerepért, mint amennyit egy főszerepért tudnak fizetni vidéken,
- van olyan diplomás operaénekes, aki nyaranta zöldséget árul, hogy megéljen, kollégája műkörmösnek tanul,
- a szegedi színház kórusában 30 énekes van, és ezzel ők szerencsésnek mondhatók,
- hogy az általa rendezett Don Giovannit úgy kell színpadra vinni néhány hét múlva, hogy két énekese a kikérések megszűnte miatt máris kiesett a rendszerből,
- hogy az Ókovács által elképzelt rendszerben ezentúl vagy elmaradnak előadások vidéken, vagy olyan színvonalon valósulnak meg, amire a néző nem szívesen vált jegyet.
Korábbi adásainkban meghallgathatták, mikor kezdett el komolyan énekelni Szemenyei János, mire fókuszál a jelenleg forgatott, Blokád című film, mélyrepülésben van-e az X-Faktor, hogyan lehet közpénz nélkül sikeres filmet forgatni, Bányai Kelemen Barna elmondja, milyen is Csernus doki, kollégáink a pályakezdő színészek nehézségeiről beszélgetnek, de hallhat arról, hogy Puskás Tamás szerint miért pótkávé az online színház, hogy Grecsó Krisztián miért tért vissza a lírához, amelyet sosem hagyott el, és azt is megtudhatja, milyen írók kerültek a magyar írókat összegyűjtő kötetbe, és hogy a zeneiparban túl magas az áfateher. Takács Katalin mindig mosolyog, Nagy-Kálózy Eszter is visel néha páncélt, Mécs Mónika producer pedig ilyennek látta Enyedi Ildikó legújabb filmjét.
(Borítókép: Dinyés Dániel. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)