„Jajjjjj neki (mármint Esterházynak)!” – írta Friderikusz Sándor

„Azt nem mondom, hogy szeretek olvasni. Mert az túl kevés volna. Az olvasás az életem. Valahogy úgy alakult, hogy könyvek közt telik az életem. Nem sajnálom, hogy így van, de nagyon így van” – írta Esterházy A szabadság nehéz mámora című kötetében, és aki járt az író otthonában, az tudja, hogy 

A dolgozószobában pedig még az asztalon és a földön is kupacokban álltak a könyvek – ahogy ez a január 21-én megnyíló Esterházy Péter és Gitta Könyvtár előterében megtekinthető videoinstalláción is látható, amelyet Esterházy Péter fia, Marcell készített közvetlenül az író halála után: a mozdulatlanságot csak néha töri meg a függöny lebbenése.

Tandori hieroglifái

Közel négyszáz dobozban érkeztek meg a Magyarországi Evangélikus Egyházhoz Esterházy Péter és felesége, Gitta könyvei. A 12 118 kötetes könyvtár kis kitérővel került az evangélikus egyházhoz, eredetileg ugyanis Pannonhalmára szánta a Várszegi Asztrik pannonhalmi főapáttal jó kapcsolatot ápoló író családja, ott azonban nem volt hely méltó módon fogadni és feldolgozni a gyűjteményt.

így az evangélikus gyűjteménnyel egyeztetve elkezdte megvizsgálni a könyvtár befogadásának lehetőségeit. Így kerültek 2020-ban a dobozok először a püspöki hivatalba, majd miután kialakították a könyvtár helyiségeit és elkészültek a polcok, az Evangélikus Országos Gyűjtemény Szentkirályi utcai épületébe. A könyvtár befogadását támogatta Prőhle Gergely, az evangélikusok országos felügyelője is.

A gyűjteményt azonban fel is kellett dolgozni, ebben és a közösségi térnek is felfogható könyvtár kialakításában az említetteken kívül H. Hubert Gabriella, az Evangélikus Országos Gyűjtemény igazgatója, Balogh Kriszta könyvtárvezető és Zászkaliczky Zsuzsanna kurátor vett részt. A berendezést Balás Gyula és Gergő tervezte és valósította meg. A legfontosabb háttérmunkát Németh Katalin és Ravasz Ildikó könyvtáros végezte: az egy évig tartó feldolgozás során többször kézbe vettek minden egyes könyvet, és számítógépes katalógust készítettek nemcsak a könyvészeti adatokról, de még azt is jegyzékbe vették, hogy milyen dedikálás van az adott könyvben. 

utóbbiak között sok a német szerző, Peter Handke vagy Ingo Schulze például. A dedikálások egy része könnyen olvasható, szálkás vagy éppen gyöngybetűkkel írt, Tandori Dezső rajzokkal tűzdelt bejegyzése azonban szinte olyan fejtörő elé állította a könyvtáros hölgyeket, mintha hieroglifákat kellene megfejteniük. A feldolgozás következő fázisában ezeket befotózzák, hogy eredetiben is meg lehessen nézni a katalógusban, a Liberty.lutheran.hu oldalon.

Nem jegyzetelt a könyvekbe

A dedikálások egy része a házaspárnak szól, Esterházy Péternek és Gittának vagy Gittinek ajánlották sokan a könyvüket. Az írók fontosnak tartották, hogy eljuttassák a művüket az írónak (Borbély Szilárd, Grecsó Krisztián, de még Friderikusz Sándor is figyelmébe ajánlotta a kötetét), és ő is naprakészen követte a kortárs magyar irodalmat. A dedikációk között keresgélve nagyon szórakoztató bejegyzésekre lelhetünk. Friderikusz Sándor például így ajánlotta az író figyelmébe 1987-es, Isten óvd a királynőt! című könyvét:

Szüntelen tisztelettel Esterházy Péternek, abban a reményben, hogy Ő is ezt találja a fő művemnek (egyelőre), s imígyen Ő is csatlakozik az Economist és legújabban a Die Zeit c. lap véleményéhez. Aztán persze jönnek az újabb „produkcióim”, és onnantól kezdve jajjjjj neki (mármint Esterházynak)! 

De megtalálhatók itt a régi nagyok művei is Balassi Bálinttól Csokonai Vitéz Mihályon át Mikszáth Kálmánig, és van néhány, családi örökségből származó régebbi kötet is. Esterházy Péter rendszerezte a könyveit, egy helyen volt a magyar- és a világirodalom ábécésorrendben, a vallás, a filozófia, a művészettörténet – ezt a rendszert a könyvtár költöztetése során megtartották. Külön polcokon találhatók Esterházy művei mellett a fordítások is:

Talán az Egy nőt és A szív segédigéit fordították le a legtöbb nyelvre. De van itt olyan kötet is, amelyben Pilinszky János versei olvashatók – norvégul.

pedig a vendégszövegekkel tűzdelt műveit ismerve arra számíthattunk volna, hogy ceruzával aláhúzva megtaláljuk a később felhasznált idézeteket. Jegyzetek néhány esetben a könyvekben lévő cédulákon olvashatók, ezeket mind benne hagyták a kötetekben, ahogy minden mást is: ha a könyv postán érkezett, akkor a feladó nevét tartalmazó darabot EP letépte és betette a lapok közé, de a feldolgozás során találtak buszjegyet, beszállókártyát, apróbb rajzokat is a könyvekben, minden valószínűség szerint könyvjelzőként. A könyvek között, az egyik polcon pedig megcsodálható az a nagy méretű, Zsolnay porcelánból készült ló is, amelyet Esterházy Péter a Prima Primissima díjjal kapott.

Kedvenc Esterházy-idézetek

„A könyvek, amik között felnőttünk, jó helyre kerültek! – nyilatkozta a Hajónaplónak még a gyűjtemény átadásakor Esterházy Marcell. – Feldolgozzák, egyben tartják, vigyáznak rá, kutatható és helyben olvasható.” 

a gyűjtemény létrehozásában szerepet vállaló szakemberek pedig büszkén mesélik a részleteket, mutatják meg az érdességeket. Ahogy hamarosan a nagyközönség is birtokba veheti az EPG Könyvtárat, hiszen az Evangélikus Országos Gyűjtemény 28 ezer kötetes, műemléki Podmaniczky-Degenfeld Könyvtárához és a szintén a Szentkirályi utcában található levéltárához hasonlóan ez is nyilvános és látogatható. Várnak iskolai csoportokat, terveznek rendhagyó irodalomórákat középiskolásoknak, ezt a célt is szem előtt tartva támogatta a könyvtár létrehozását anyagilag is a Fekete Péter vezette kulturális államtitkárság. De magyar és német szakosok számára egyetemi órák helyszínéül is szolgálhat ez a közösségi tér.

Az evangélikus egyház – az értékőrzés mellett – ezzel a különgyűjteménnyel is ablakot szeretne nyitni a külvilágra. Az olvasók bevonására a virtuális tér is kiváló, a rajongók lefényképezhetik és elküldhetik saját Esterházy-dedikációjukat és annak történetét. Ezt mind felrakják a honlapra (eok.lutheran.hu), ahol várják a kedvenc Esterházy-idézeteket is.

(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)