Karácsony Gergely: A Magyar Zene Háza erőszak a Városligettel és a jogállammal szemben
További Kultúr cikkek
- Egy város, ahol az ének hozzátartozik a szolgáltatáshoz, igaz, megkérik az árát
- Öt kontinens versenyzői küzdöttek a fődíjért, most kiderült, kik voltak a legjobbak
- Demográfiai robbanás: Oscar-díjas filmmogulok családjával gyarapodott a magyarság
- Lovasi Eszter: Azt éreztem, hogy megszakad a szívem
- Húsz év telt el, de még mindig milliók imádják a kitalált világot
A Magyar Zene Háza létrejötte „nem a kultúra, hanem a barbár erőszak jegyében történt. Erőszak a város legfontosabb közparkjával szemben. Erőszak a kivágott fákkal és azokkal a több mint száz éves platánokkal szemben is, amelyeknek a vízellátását teheti tönkre az épület” – írta Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében.
A főpolgármester szerint az épület „erőszak a jogállammal szemben, hiszen az összes korábban létező jogszabályt meghekkelve egy külön lex Városliget tette lehetővé a megépítését”.
Erőszak a népakarattal szemben, hiszen a közvélemény nagy része végig ellenezte a beépítést, a leállítását szorgalmazó népszavazási kezdeményezésemet pedig jogellenesen megakadályozták
– tette hozzá Karácsony Gergely. „A szó szoros értelmében brutális erőszak a beruházás ellen tiltakozó állampolgárokkal szemben, akiket bűnöző őrző-védők vertek agyba-főbe” – fogalmazott.
Szerinte az intézmény „erőszak az adófizetőkkel szemben” is, ugyanis a beruházás sokkal többe került, mint előzőleg megállapították. Kiemelte: senkit nem buzdít arra, hogy ne látogassa a Magyar Zene Házát, sőt úgy véli, a beruházás okozta károkat leginkább azzal lehet csökkenteni, hogy „ha már megépült, akkor használjuk”.
Zeneszerető emberként valószínűleg én is meg fogok ott fordulni. De soha ne felejtsük, hogy a kultúra több mint a zene vagy az építészet, a kultúra méltányosság és odafigyelés. És ha Magyarországnak nem egy erőszakos és barbár, hanem ebben az értelemben vett kulturált kormánya lenne, akkor ennyi támogatással egy másik helyszínen talán egy sokkal szebb Zene Háza épülhetett volna
– fogalmazott a főpolgármester, aki kiemelte: „szinte már hallom a szirénhangokat, hogy milyen szép lett az épület, nem is olyan nagy baj, hogy vannak épületek a Városligetben.”
Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára a megnyitó alkalmából írt Facebook bejegyzésében merőben másként látja a Magyar Zene Háza megszületését.
Az újjászülető Városligetben méltó új otthont kapott a magyar zene, ahol színes programkínálat: a népzenétől a jazzig különböző koncertek, zenepedagógia foglalkozások és egy bámulatos tárlat várja majd az érdeklődőket. (...) a zene: mindenkié. Olyan, mint a sport. Egyesít, összehoz bennünket, legkülönbözőbb magyarokat. És ha magyarok a zene egyetemes nyelvén alkotnak nagyot, az egész világ a lelkes közönségük.
Orbán Viktor: Áprilisban elhúzzuk a nótájukat
A nagyközönség számára vasárnaptól látogatható a Magyar Zene Háza ingyenes koncertekkel, interaktív kiállítással, és a világhírű japán építész által tervezett épületet be is lehet járni. A szombati hivatalos megnyitóünnepségen Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mondott.
Mi, magyarok kulturális expanzióban vagyunk, válság ide vagy oda
– jelentette ki a kormányfő. Szerinte máshol az ilyen intézmények a járvány miatt inkább bezárni, leépülni és visszahúzódni szoktak, miközben „nálunk itt áll teljes fényében” ez a lenyűgöző új intézmény. Ráadásul a Magyar Zene Háza nem magában árválkodik, hanem része egy hatalmas kulturális beruházásnak – tette hozzá.
Az elérhető legfrissebb adatok szerint a magyar kulturális kiadások arányaikban holtversenyben az első helyen állnak az Európai Unióban – emelte ki beszédében a miniszterelnök, aki szerint a magyarok önképének fontos része, hogy „mi kultúrnemzet vagyunk”.
Minden új épület kockázat, csak a kész épületre vetett első pillantás hoz megnyugvást, de közmegegyezésnek tűnik, hogy Fudzsimoto Szú kiváló munkát végzett
– mondta Orbán Viktor. Hozzátette: úgy látja, a japán tervező alkotta térben otthon érezzük magunkat, talán mert a két nép, a „japán és a magyar géniusz közötti távolság mégsem olyan nagy, mint a földrajz alapján tűnik”. Azt is lehetséges magyarázatnak tartja, hogy ez az épület „nem akarja megerőszakolni a környezetét”, inkább organikusan illeszkedik, idomul, harmonizál, és ez a magyar szemnek szép, ez a megközelítés nemcsak a japán, hanem a legkiválóbb magyar építészeti hagyományoknak is sajátja – fogalmazott a miniszterelnök.
Nem szabad elfelejteni, hogy „miként viselkedtek politikai ellenfeleink a Városliget megújításának ügyében”, és nem véletlen, hogy „a főpolgármester úrnak éppen máshol akadt ma dolga”
– emelte ki Orbán Viktor. Hangsúlyozta: látva ezt a gyönyörű épületet, a tömött sorokat, a számos nemzetközi elismerést „a napnál is világosabb, nekünk volt igazunk”. Szerinte a baloldal védte, ami lepusztult, lelakott és méltatlan volt, és ellenezte, ami szép, világszínvonalú és lélekemelő.
Nagy a kísértés, de talán mégsem illik, hogy a magyar kultúra napján politikai revánssal foglalkozzunk, de ne feledkezzünk el róla, csak halasszuk ezt el, és inkább áprilisban húzzuk el a nótájukat
– hangoztatta a miniszterelnök a megnyitóünnepségen.
Az Index kultúrarovata arútluK című podcastműsorának vendége Batta András, a Magyar Zene Háza igazgatója volt, a teljes adást ide kattintva érhetik el.
(Borítókép: Karácsony Gergely 2022. január 17-én. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)