Nem volt vesztenivalója a magyar művésznek

A kiállítótér közepén egy pár női cipő: a Cipők (Kati) című alkotás, amely a Magyar Nemzeti Galériából került most a Ludwig Múzeum tárlatára, felvillantja mindazokat a jegyeket, amelyek Frey Krisztián művészetére jellemzők: a lendületes kézírásra emlékeztető ecsetvonások és a szürke-fehér színek mellett megjelenik a nőiség, a szexualitásra való finom utalás.

Frey Krisztián (1929–1997) a hatvanas évekbeli magyar neoavantgárd képzőművészet egyik kiemelkedő képviselője és a nemzetközi computer art korai svájci úttörője. Nagyszabású életmű-kiállításával – amelyre rangos múzeumok anyagából, valamint magyar és nemzetközi magángyűjtők alkotásaiból válogatott képeket a két kurátor, Einspach Gábor és Rieder Gábor – régi adósságát törleszti a múzeum.

Frey pályakezdése az 1950-es évek közepére esett. Egy vidéki fogorvos fiaként osztályidegennek minősült, így nem kerülhetett be a Képzőművészeti Főiskolára, ezért autodidakta módon, semmilyen ideológiától nem befolyásolva, a belső szabadságát megélve kezdhetett el festeni.

Nem volt vesztenivalója, mert annál lejjebb már nem kerülhetett a társadalmi ranglétrán, mint ahol volt

– mondta a Frey úr ír című kiállítás megnyitóján Fabényi Júlia, a Ludwig Múzeum igazgatója. Frey a saját maga által kifejlesztett formanyelvvel vált a progresszív művészet képviselőjévé. Jellegzetes, kézírásos jegyekkel tűzdelt expresszív absztrakciója néha a kényszeres folyóírás naplószerű kalligráfiáit jeleníti meg, máskor a pecsétek, falfirkák és digitális vektorok világát idézi, és feltűnik a monokróm képeken is.

A hangját megtaláló művészre hatással volt az absztrakt expresszionizmus, főként Jackson Pollock és Willem de Kooning munkái. 1967-ben rendezhetett először egyéni kiállítást Magyarországon, a rákosligeti kultúrházban. Néhány korábban készült,

de egy-két motívumot azért meghagyott – a látogatók, ha sokáig nézegetik, kivehetik például egy ülő női alak formáit. A kiüresített gesztusokból álló, fehéresszürke színvilágú képegyüttest a hatvanas évekbeli magyar absztrakció egyik legnagyobb teljesítményeként tartják számon.

Az életmű-kiállításon eddig sosem látott teljességében bontakozik ki Frey életműve a korai munkáktól az itthon és Svájcban készült fő műveken át az úttörő computer art kísérletekig. A tárlat március 20-ig látogatható.

(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)