Ők kapták idén a Kortárs Magyar Dráma-díjat

1967. február 24-én nem kisebb drámát mutattak be, mint Örkény István Tótékját, és Tóték azóta dobozolnak rendületlenül a hazai színpadokon, határon innen és túl, kőszínházakban és független társulatok koptatta deszkákon. Ez az a nap, amikor Budapesten, a Rózsavölgyi Szalonban hagyományosan kiosztják a Kortárs Magyar Dráma-díjat, amelyet Örkény özvegye, Radnóti Zsuzsa alapított, Kossuth-díja egy részét szánva az elismerésre. A díjat először 2019-ben ítélték oda az Egy piaci nap című művéért Závada Pálnak.

Idén a díj nagyon széles körből merített, érinti a regény műfaját is (két díjazott dráma eredetije regény), a határon túli irodalmat (Bódi Attila és Sebestyén Aba az erdélyi irodalom és színművészet jeles képviselői), és megidézi a nemrég távozott, maga után óriási űrt hagyó író-költőt, Térey Jánost is, hiszen az ő regénye adta az alapot az azonos című, Káli holtak című színdarabhoz.

A Kortárs Magyar Dráma-díjat odaítélő kuratórium tagjai:

• Csizmadia Tibor rendező,
• Nánay István színikritikus,
• Lőkös Ildikó dramaturg,
• Németh Gábor író, illetve
• a kuratórium elnöke, Radnóti Zsuzsa.

Az idén negyedszerre kiosztott díj átadóján Radnóti Zsuzsa kiemelte a Rózsavölgyi Szalont, amely kiemelt gondozója a magyar drámának, Szakonyi Károly, Székely Csaba, Grecsó Krisztián és Zalán Tibor darabjait tűzi repertoárra.

Az itt születő drámák átfogó egzisztenciális és társadalmi problémákról szólnak, s mi is, a kuratóriumban ezeket a drámákat keressük. Tavaly Spiró darabja (igazából egy drámatrilógia Sajnálatos események címmel) szólt az életünkről, a politikáról, melyek közül az egyiket épp most próbálják Főtitkárok címmel a Katona József Színházban. Nemcsak a szerzőket, a nézőket is becsülöm, akik állampolgárként gondolkodnak majd arról, hogy mi történhetett ott akkor az országban.

Radnóti Zsuzsa kiemelte: csodálatos darabok hevernek még az asztalfiókban, olyan drámák, amelyeket még nem mutattak be, köztük például Esterházy Péter Mercedes Benz című műve, amelyet ugyan már előadtak Székesfehérváron és a határon túl, de Budapesten sajnos még nem.

Az idén három mű kapott díjat:

• Márton László a Bátor csikó című kötetéért,
• Barabás Olga és Sebestyén Aba a Lázadni veletek akartam című Bódi Attila-regény színpadra adaptálásáért és megrendezéséért,
• Dömötör András és Bíró Bence szerzőpáros Térey János Káli holtak című regényének színpadi verziójáért.

Két dolgot kívánhat egy író, az egyik: hogy írhasson, a másik, hogy az, amit ír, megjelenhessen − mondta Márton László négy évtized írói pálya után, majd hozzátette: szerencsésnek érzi magát, hiszen mindkettő megadatott neki. A díjak csak ezen felül vannak.

Több színházi díjam volt, mint ahány színházi bemutatóm

− tette hozzá tréfálkozva, majd elmondta, van körülbelül 13 és fél ezer olvasója, ami jobb, mint ha ötmillió volna, mert ezeket személy szerint számon tudja tartani.

A három drámát tartalmazó Bátor csikó kötet utószavában Márton magyarázatot is ad a hosszú szünetre: a színművek alapjául szolgáló ötletek régóta érlelődtek, de idő kellett hozzá, hogy a szó dramaturgiai és drámapoétikai értelmében éretté váljanak. Az Indexnek pedig azt mondta Márton: ha megéri, hogy bemutassák a most díjazott drámáit színpadon, boldog lesz, ha nem, akkor pedig síron túli üdvözletét küldi a színpadra állítóknak.

Forgách András író, Márton barátja így laudálta a díjazottat: 41 év, öt életmű.

Életemben három igazán okos emberrel találkoztam: Petri Györggyel, Jean Genettel és Márton Lászlóval. Az okosság ennél a három úrnál afféle genetikai sajátosság, melyből nemcsak előny származhat, hanem legalább annyi hátrány is. Márton László drámáit a kimondott szó zenéje hajtja előre, legtöbbször egyszerre írja meg a művet és annak paródiáját. Mennyiségét és minőségét tekintve csak Tandori Dezső életműve mérhető hozzá.

Sebestyén Aba, Bódi Attila Lázadni veletek akartam című regényének rendezője elmondta: sajnos jól ismeri a regény közegét, a Ceaușescu-diktatúrát, és nagy kihívás volt számára, hogy ritmusa, zeneisége legyen a szövegnek, hogy a statikus szöveget egyfajta látvánnyal támasszák meg. Sebestyén Aba rendezője is a műnek, és játszik is benne.

Székely Csaba író így méltatta:

Bódi Attila regénye a Ceaușescu-diktatúrában játszódik, melyben három kamasz felnövését látjuk, közben egy egész nemzedék tragédiáját. A Lázadni veletek akartam remekmű, noha eredetileg nem dráma, igazi ékszerré ez a szöveg Sebestyén Aba keze alatt válik.

A harmadik díjazott egy szerzőpáros, Dömötör András és Bíró Bence. Előbbi külföldi próbái miatt videóról jelentkezett be, a díjat Bíró Bence vette át.

Ez nem egyszerűen egy színházi díj, hanem a legfontosabb dologról szól, ami színházi kultúrában díjazható, a kortárs dráma ügyéről, ami nekem mindig is nagyon fontos volt. A díjat szeretném Térey János emlékének ajánlani, hiszen ezt a díjat tulajdonképpen ő kapta a Káli holtakra

– mondta Dömötör köszönővideójában.

Bíró Bence társszerző elmondta: Dömötör András még a regény felénél felhívta Téreyt, hogy szeretné a Káli holtakat színpadra adaptálni, aki egyet is értett a gondolattal. Térey a POSZT válogatásélményéből dolgozott, ami erősen érződik a regényen. Az előadás a történet különbözői szálait szervesen szövi egybe, úgy, hogy valójában ez egy Hamlet-történet legyen, de azért közben beszéljen a magas művészetről és a színház a színházban helyzetről is.

Térey özvegye, Harmath Artemis szerint Dömötör András nagyon alázatosan állt a szöveghez és az eredeti szerzői üzenethez, így a színpadi műben is oda kerültek a súlyok, ahová a regényben.

Németh Gábor író „félszeg” laudációja a Káli holtakról így hangzott: „Nincs darab, látványpékség van. Nem írnak az írók, nem írják meg, mi a kotta, mi a stájsz. Szegény színházaknak úgy kell kitördelni régi szerzők szájából az aranyat. Hát most van. Dömötör új járatokat nyitott a szövegből. A csúcsformájukat hozó színművészek testbeszédre fordítják Térey szenvedélyesen szeszélyes társadalom- és emberismeretét. És közben úgy múlik el négy óra az életedből, hogy egyetlen pillanatát sem tartottad fölösleges időtöltésnek.”

Az Index Sebestyén Abával készített interjúját hamarosan olvashatják.

(Borítókép: Bíró Bence, Márton László, Radnóti Zsuzsa és Sebestyén Aba. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)