Egy kecskeméti lány határozta meg Pasarét és New York látképét

A hosszúlépés.járunk? – ez a frenetikus sikerű városnéző séta, egyszersmind különleges útikönyv – Mihalik Enikő szupermodellel Budapesten és New Yorkban egyszerre idézte meg az első magyar mérnöknő, az épp nőnapon született Pécsi Eszter statikus emlékét.

Egyformán híres Budapesten és New Yorkban

Ő volt az, aki megvalósította az amerikai álmot. Munkái meghatározzák Budapest – főleg a Pasarét, Új-Lipótváros és az Andrássy út környéke –, valamint New York látképét, itthon mégsem eléggé ismert. 

„Nem furcsa? Egy bubifrizurás fiatal lány, akinek nem a moziszínész vagy a boxbajnok tetszik, hanem a konstrukció” – tette fel a kérdést 1938-ban az Ujság, amely „Mikor a nő a férfi” címmel közölt riportot a 30-as évek vezető beosztású nőiről. Pécsi Eszter statikust, az első magyar diplomás mérnöknőt nem utoljára állította a kor sajtója a „férfimunkát” végző nő példaképeként, hiszen ő bevásárlólista helyett vasbeton szerkezeteket tervezett, és sportkocsiján Budapest egyik építkezésétől a másikig rohant, egyszerre irányítva diplomás mérnököket és írni-olvasni alig tudó segédmunkásokat, miközben kétgyermekes anya is volt.

Pécsi Eszter – született Pollák Eszter – megvalósította álmát. Szerette a matematikát, és mérnöki munkáról álmodott a 20. század elején, egy szerényen élő kecskeméti zsidó kereskedőcsalád lányaként. És nemcsak az első magyar női mérnök lett, de nagyszerű életművet alkotott több országban is, jelentős épületekkel. Amely életműről az Index is megemlékezett a közelmúltban.

Bauhaus villáktól a felhőkarcolókig

Eszter fivérével együtt mérnöknek tanult, 1915-től Berlin-Charlottenburgban, a Technische Hochschulén. Amikor 1919-ben a budapesti Műegyetemen is lehetővé vált nők számára a beiratkozás, hazatért, és itthon fejezte be tanulmányait. 

Hajós Alfréd építész-olimpikon nevét ma az általa tervezett uszoda viseli a Margit-szigeten, de az épület impozáns szerkezetén, a fedett uszodát borító boltíveken Pécsi Eszter dolgozott. Ahogy a budapesti belvárost meghatározó Madách-háztömb, a II. kerület számos Bauhaus villája, a leendő Magyar Építészeti Múzeum Bajza utcai épülete, a II. János Pál pápa téri nyolcemeletesek is mind Pécsi Eszter munkája miatt állnak biztosan a lábukon. 

Kivette a részét a porig rombolt Budapest újjáépítéséből is, több száz házat mentve meg a pusztulástól. 1956 után emigrálni kényszerült, hátrahagyva imádott férjét, Fischer Józsefet, a zseniális építészt, aki csak 1964-ben tudta követni hitvesét, akkor kapott útlevelet. De Pécsi Eszter, hála szikrázó tehetségének – közel a hatvanhoz – külföldön is karriert csinált. Bécsben részt vett az első toronygarázs tervezésében, majd megvalósította az amerikai álmot: New Yorkba költözött, ahol bő évtizedet dolgozott a metropolisz égbe törő felhőkarcolóin, például a Sheraton Hotel épületén.

Pécsiről így írt 1935-ben a Tér és forma című remek építészeti szakfolyóirat:

„Óbuda villanegyedében lakik férjével, Fischer József építésszel és fiaival az egyetlen magyar statikusnő: Pécsi Eszter. Bauhaus stílusban épült kis villájukból reggelenként sportautóján robog be Budapestre, persze, ő maga vezeti az autót. Egyik épülettől robog a másikhoz, tárgyal, figyel, ellenőriz, vitatkozik. A munkások már nem is csodálkoznak azon, hogy valami bajuszos, szemüveges férfi helyett egy rokonszenves arcú, fiatal hölgy a »statikus Pécsi«.”

A második világháborút követően Pécsi komoly szerepet vállalt a bombasérült budapesti épületállomány felmérésében. 1945–1946-ban ő irányította a Nemzeti Színház és a Népszínház megroppant tetőzetének megerősítő munkáit. Saját irodájának kényszerű bezárását követően, 1949-től a Kohó- és Gépipari Minisztérium Tervező Irodája (KGMTI) munkatársa, egészen 1957-es elbocsátásáig. Bár a felmondólevélen indoklás nem szerepelt, a nyilvánvaló okok: részvétele a vállalati forradalmi bizottságban, illetve Fischer József szerepvállalása az 1956-os forradalom idején újjáalakult szociáldemokrata pártban, majd államminiszteri pozíciója Nagy Imre kormányában – olvashattuk az építészfórum.hu-n publikált nagyszerű megemlékezésben.

Fischer József – ahogy fentebb említettük – 1964-ben költözött felesége után az Egyesült Államokba. Miután Pécsi Eszter 1970-ben súlyos agyvérzést kapott, és lebénult, 1975-ös haláláig ápolta őt a  férje . A mérnöknőt először az Egyesült Államokban temették el, de később hazahozták hamvait. Ma a Farkasréti temetőben, férje mellett nyugszik. Fischer József 94 éves korában, 1995-ben hunyt el.

Le a kalappal Mihalik Enikő előtt

Március 8., a nemzetközi nőnap egyben Pécsi Eszter születésnapja is volt. Szerencsés egybeesés folytán a 2019-es nőnapon indult el a hosszúlépés.járunk? WonderWomen kampánya, amelyben a női szobrok hiányára, az alulértékelt magyar hősnőkre hívták fel a figyelmet. 2020-ban Kolodko-miniszobrot állítottak Szenes Hanna magyar–izraeli háborús hősnek, és az elmúlt egy-két évben számos budapesti közterület kapott új nevet fontos nőkről.

Pécsi Eszter az első magyar nők egyike volt, akiből az lehetett, amiről gyerekként álmodott, egy olyan életművel, amely közös magyar büszkeség. A házai ma is állnak Budapesten és New Yorkban, munkái nélkül mindkét otthonában elképzelhetetlen a városkép.

Pécsi Eszter New York-i megörökítéséhez a leghíresebb mai New York-i magyarban találtak partnert  a  hosszúlépés.járunk? munkatársai .

De nemcsak neki, hanem anyaügynökségének, a Visage Model Managementnek, Gyarmati Markus ügyvezetőnek és még annak a tucatnyi embernek, kollégáknak, barátoknak, internetről megismert New York-iaknak, akik napokon és időzónákon át dolgoztak azért, hogy ez az akció megvalósulhasson, és Pécsi Eszter még többek számára lehessen példakép.

(Borítókép: Bertalan Soos)