Ünnepi gálával nyílt meg újra az Operaház

Talán még eredeti formájában sem ragyogott így az Andrássy úti dalszínház. Az Újranyitógálára érkező közönség is érzékelte a változásokat, azt, hogy kevesebb ülőhely lett, de a székek sokkal kényelmesebbek, hogy előrébb került a színpad, és azt a meleg fényt is lehetett érzékelni, ami az újraaranyozott – és másfajta piros bársonnyal burkolt – páholyokból, a falakból, az oszlopokból, illetve a csillár felfelé néző égőiből áradt.

Mindig győzött az érték

Áder János köztársasági elnök mégis a háborúval kezdte ünnepi beszédét. Az ostromlott városban az Ybl-palota falai időnként megremegtek az ágyúdörgéstől, pincéje pedig egyetlen hatalmas óvóhellyé változott. Több százan várták itt a háború végét. Amikor pedig megtartották az első előadást – többek között Kodály Zoltán részvételével –, az minden szükséges kelléket és megszokott operaházi eleganciát nélkülözött, mégis a legtöbbet jelentette akkor: a túlélést, a reményt, az életet, a folytatást.

Az államfő kitért arra, mennyi mindent átéltek az Operaház falai, és hogy minden korábbi vita és bosszúság után mindig győzött az érték, és azok, akik tudták: a magyar Operaház bár Ferenc József akaratából kisebb lett, mint a bécsi, de szebb, és azt is tudták, hogy nemcsak az épületnek, de az itt bemutatott előadásoknak is fel kell venniük a versenyt Európa legjobbjaival. Kitért azokat a felemelő, léleknemesítő beruházásokra is, amelyeket szintén mostanában adtak át, például a Magyar Zene Házára.

Ókovács Szilveszter, az OPERA – a felkonferálásban fáradhatatlannak nevezett – főigazgatója beszédében úgy vélte, nem baj, ha a három-négy órás operaelőadások alatt valakinek – a hely szellemének hatása alá kerülve vagy a mű bűvöletében – elkalandoznak a gondolatai, mert lehet, hogy akkor jut valamilyen felismerésre, vagy éppen akkor kezdődik el egy szerelem a mellette ülővel. Az opera tehát nemcsak a műélvezetről szól, sokkal több annál. És azért kell ilyen szép épületben eljátszani és meghallgatni ezeket a műveket, mert minden művésznek, előadónak – karmesternek, énekesnek, balettosnak – minden egyes nap hozzá kell ehhez tennie a saját részét, és az Operaház feladata, hogy ezt a sérülékeny munkát, mindezt az értéket „beborítsa”, megvédje.

Végül megköszönte a miniszterelnök „huzamos bizalmát”, hiszen Ókovács lassan eléri azt a határt, tizenkét évet, ami után már minden főigazgatónak mennie kellett, bár „nem akar ötleteket adni”, és megköszönte a rekonstrukcióban résztvevők munkáját is.

Orosz–ukrán balett

Az ünnepi gálán a Himnuszt Medveczky Ádám, Dohnányi Ünnepi nyitányát Kocsár Balázs vezényelte. Plácido Domingo három külföldi zeneszerző által írt, de magyar témájú zeneművet dirigát: először Berlioz Faust elkárhozása című művéből hangzott el a Rákóczi-induló, majd Brahms 5. magyar tánca következett, végül ifjabb J. Strauss Éljen a magyar! című művét játszotta el a Magyar Állami Operaház Zenekara.

Az est megható pillanata volt, amikor A makrancos Kata című balettől az orosz Melnik Tatiana és az ukrán Kekalo Iurii adott elő egy részletet. Elhangzottak még Kodály Háry Jánosából is részletek a Magyar Állami Operaház Énekkara, a Magyar Nemzeti Balett, a Magyar Nemzeti Balettintézet és a Magyar Állami Operaház Gyermekkara közreműködésével.

A korszerűsítés

Az Operaház és az épületet kiszolgáló Hajós utcai egység részleges korszerűsítését 2014-ben kezdte el tervezni az intézmény. A munka előrehaladtával részleges korszerűsítésből kormányzati szándékmódosulással teljes felújítás lett, amely azonban a tervezett egyetlen évad helyett csaknem ötszezonnyi türelmet követelt művésztől, munkatárstól, operalátogatótól egyaránt. A mára 138 esztendőssé lett épület 2022 márciusától újra fogadja a látogatókat.

A beruházás keretében megújult az Operaház teljes homlokzata, díszítése, a főhomlokzat és a tető díszkivilágítása, valamint az utóbbi borítása. A műemléki közönségforgalmi terekben elvégzett restaurátori munkálatok során a tervezők igyekeztek helyreállítani a homlokzat és a belső terek eredeti színeit és anyagait. Mindemellett megújult a belső terek világítása is, így a falikarok és a nézőtéri nagycsillár lámpatestjei is eredeti formájukat kapták vissza. A Vörös szalon kihidrogénezett tölgyfaborításának ugyancsak visszaállították az eredeti színeit.

Megváltozott az első emeleti nézőtéri büfé, a Feszty bár térelosztása is: az eredeti bútorzatot idéző pultok most a terem Andrássy út felőli oldalán helyezkednek el. Az OPERA gasztronómiai partnere továbbra is a Zsiday Csoport, amely a nézőtéri büfén kívül a földszinti Opera Cafét is működteti. A kínálat minőségéről az Újranyitógálát követő fogadás vendégei is megbizonyosodhattak: a pezsgő mellett lazacos, mangalicás, beluga kaviáros finger food, parányi csészékbe töltött, nagyon finom gombakrémleves és mini desszertek várták az ünneplő közönséget.

(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)