Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMLakatos Mónika: Magyarként, oláh cigányként és nőként is büszke vagyok a Kossuth-díjra
„Amikor először meghallottam, hogy Kossuth-díjat fogok kapni, szóhoz sem jutottam. Kérdeztem a hölgytől, aki fölhívott, hogy ez biztos?” – meséli az Indexnek nevetve Lakatos Mónika énekesnő, aki nagyon boldog a kitüntetéstől, ami nagy bizalom és nagy felelősség is. Mint mondja, nagyon pozitív, hogy így elismerik az ember munkáját, és ez arra ösztönzi, hogy továbbra is magas szinten űzze azt, amit csinál, és elérje azt a célt, amit kitűz maga elé.
Ez jó példa lehet a fiataloknak is, hogy kitartóan érdemes foglalkozni azzal, amit szeretnek csinálni.
Lakatos Mónika második magyar és első cigány előadóként 2020-ban vehette át a a világzenei expo életműdíját, a Womex Artist Awardot. „Hála van bennem, hogy egy ilyen nemzetközi díj után a hazája is elismeri ember munkáját. Nagyon pozitív érzés, köszönet érte.” Most a Kossuth-díjat első – a hagyományokat is őrző – oláh cigányként, ráadásul nőként kapta, ami triplán nagy megtiszteltetés. „Magyarként, oláh cigányként és nőként is örömmel és büszkeséggel tölt el a Kossuth-díj” – mondja az énekesnő, aki azért emeli ki oláh cigányságát, mert őrizik a cigány hagyományokat, beszélik a nyelvet, és a folk zenét képviselik. Lakatos Mónika hangsúlyozza, hogy mindezt közösen érték el férjével, Rostás Mihály Mazsival. „Legszívesebben neki adnám a díjat.”
Az énekesnőnek a nem sok ideje marad a családi ünneplésre, mert a protokolláris köszöntések után indulnak a Romengóval Dubajba koncertezni, azt követően pedig Litvániába utaznak a Cigány Hangokkal. De a zenekarral biztosan ünnepelnek majd.
(Borítókép: Lakatos Mónika 2020. október 24-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)