Zoboki Gábor: Az építészet soha nem szólótánc

„Azért is örülök a Kossuth-díjnak, mert az építészekkel kapcsolatban állandó dilemmában vannak az emberek: nem tudják eldönteni, hogy mérnökök-e vagy művészek” – mondja Zoboki Gábor, aki szerint az építészeket az átlagemberek és a döntéshozók sem tudják hova tenni.

„Mérnöknek is kell lennünk, mert mit sem ér a koncertterem, ha beázik, és művésznek is, mert az is nagyon fontos, hogy lelke legyen az épületnek.”

Az építészeknek egyszerre kell használniuk a jobb agyféltekéjüket, mint holisztikus világnézetű művésznek, és a balt, amely a legnagyobb álmokat hozza le az anyagi szintre, a konstrukció világába. „Ez a kettősség jellemez minket.”

Zoboki szerint a Kossuth-díj annak a professzionális szakmai tudásnak is az elismerése, amely az állandó tanulás eredménye. Követni kell a trendeket, a Müpához és az Operaházhoz tanulmányozni kellett a zengő tereket, a nemzetközi szakirodalmat, és ez tényleg olyan folyamatos tanulást jelent, hogy „a repülőgépen is szótárakkal utazol”.

Kőhalomból piramis 

Mindemellett fontos kiemelni, hogy az építész nem magányos farkas, ez egy közösségben való lét. „Huszonöt év alatt kiépítettem egy olyan csapatot, amelynek ezt a díjat köszönhetem” – mondja Zoboki. Az Operaház felújításakor kétszáz ember volt mögötte, de ennél sokkal több, majd ezer ember, egy hadsereg munkáját kellett összefogni. „Csak én vagyok ennek az egésznek a csúcsán, én kapom a Kossuth-díjat, ami nagyon igazságtalan – mondja az építész, hozzátéve: a terveket meg is kell csinálni, mert a rajz, a papír egyébként megsárgul, megsemmisül. A munkatársak, a mesterek nélkül ez nem jöhetne lére, és ez óriási felelősség is:

egy épület megszületése nem egy ember, hanem több száz töprengő alkotó éveken át tartó szellemi küzdelme.

Arra a kérdésre, hogy mit is csinál valójában egy építész, Zoboki Gábor szerint a válasz az, hogy a káoszból teremt rendet. „Így lesz egy halom kőből piramis, üzenet a jövőbe.” De a zenei műfajok sem maradhatnak ki az építész hasonlataiból: úgy fogalmaz, hogy az építészet soha nem szólótánc, mindig karban születik meg a mű.

Zoboki Gábor nevéhez fűződik többek között a Müpa megépítése (2005), a Budai Várban a Miniszterelnökségnek helyet adó Karmelita kolostor felújítása és bővítése (2019), illetve a frissen átadott Operaház teljes körű rekonstrukciója. Utóbbiról hosszú interjúban mesélt az Indexnek.

(Borítókép: Zoboki Gábor 2022. február 3-án. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)