Összenyitják a Petőfi Irodalmi Múzeumot a Károlyi-kerttel

A Petőfi Irodalmi Múzeum a hazai közgyűjtemények között eddig is élen járt innovatív, kreatív megoldásaival, látogatóbarát szolgáltatásaival. Tudományos tevékenységével, kiállításaival, kiadványaival, múzeumpedagógiai programjaival és közművelődési rendezvényeivel a szakma és a látogatók elismerését is kivívta. Ám azért, hogy az országos múzeumnak otthont adó Károlyi-palota megfelelő színvonalon láthassa el feladatait, az épület megújítása is szükségessé vált.

A megújulást már a belépéskor érzékelni fogják a látogatók, hiszen kávézó és múzeumshop fogja várni őket a főbejáratnál. A kiállításokhoz sem kell az emeletig menni, már a földszinten várja majd látnivaló az érdeklődőket. A kiállításoknak helyet adó palotaszárnyban több terem egybenyitásával nagyobb terek jönnek létre, az akadálymentesítést lifttel oldják meg. A megújulás tervezése során a modern múzeumi igények kielégítése közepette a műemlékvédelmi szempontokat is figyelembe kellett venni.

Az udvar és a Károlyi-kert összenyitásakor is figyeltek arra, hogy a klasszicista palota stílusához illő mészkő burkolat, illetve hasonlóan világos színű bútorok kerüljenek az új térbe. Itt kétszáz fős rendezvényeket is lehet majd tartani, de lesznek olyan olvasósarkok is, ahová el lehet vonulni – például a Károlyi-kertet ma is előszeretettel használó egyetemistáknak. 

A vadgesztenyefasor megmarad, és további látványos, a négy évszaknak megfelelő növényzet teszi majd még szebbé a környezetet.

A környezetrendezés eredményeképpen helyreáll a történelmi kert és a kastély kompozíciós egysége, jelentősen növelve a helyszín presztízsét, és átjárhatóvá válik a Múzeum körút – Károlyi-kert – Egyetem tér útvonal. A Belváros attraktív részévé válik majd a rekonstrukción átesett kert, amely kültéri kiállításoknak is helyet ad majd.

Az átépítések közepette a Petőfi-bicentenáriumhoz kapcsolódóan a Petőfi állandó kiállítás is megújul, a munkálatokat épp ezért szeretnék befejezni Petőfi Sándor születésnapjáig. Minderre 1,8 milliárd forintot kapott a PIM a kormánytól. Az átadásig nem lesznek kiállítások a múzeum épületében, de ősszel egy Nemes Nagy Ágnes és egy Polcz Alaine időszaki kiállításra számíthatnak a látogatók.

A Károlyi-palota

Fővárosunk reformkori építészetének jelentős emléke a Károlyi Mihály utcában álló klasszicista palota. A palota jelenlegi területén már 1694-ben egy tetővel ellátott épület állt, amelyet akkor vásárolt meg báró Werlein kamarai adminisztrátortól Nikolaus Wilfersheim. Az új tulajdonos hamarosan 18 helyiségből álló elegáns, kétszintes házat építtetett, amely 1747-ben gróf Barkóczy Ferenc egri püspök tulajdonába került.

A művészetpártolásáról híres főpap palotája Pest városának legszebb és legnevezetesebb épülete lehetett. 1751. augusztus 4-én ellátogatott ide Mária Terézia királynő is, amikor Pestre érkezett férjével, Lotharingiai Ferenccel és díszes kíséretével. Néhány évvel később, 1759 tavaszán Barkóczy a korszak jeles építészét, Mayerhoffer Andrást bízta meg a palota átalakításával. Az épület ekkor kapta meg barokk jellegét. Ezt vásárolta meg 1768-ban gróf Károlyi Antal tábornok.

A gróf a vásárlást követően jelentős átalakításokba kezdett. Az utcai telekoldalt teljes szélességében kitöltő nagyszabású palotává kívánta bővíttetni a korábbi épületet. A munka elkezdődött, de lassan haladt, talán az 1775-ös árvíz miatt. A katasztrófa idején Károlyi Antal megnyitotta palotáját a hajléktalanná vált pesti lakosok előtt.

1799-ben kezdődött a ház újabb átépítése, amit a következő örökös, Károlyi József folytatott. A gróf és felesége fényes bálokat rendezett a palotában, gyakori vendégük volt József nádor is. Károlyi József halálakor kiskorú fiaira szállt az eredetileg osztatlan tulajdonjog, majd egyikük – Károlyi György – 1831-ben megváltotta fivéreitől a palotát. Az ő megbízásából kezdődtek azok az építkezések, amelyek nyomán fő vonalakban az épület mai külseje kialakult.

Károlyi György korszaka volt a palota fénykora. Híresek voltak a fényes estélyek, ahol Liszt Ferenc is zongorázott.

De a szabadságharcot követő véres megtorlás idején Jellasics, majd Haynau is itt alakította ki hadiszállását. A palota a XIX. század utolsó évtizedeiben is a pesti főúri világ egyik híres társasági központja volt, 1881-ben a walesi herceg (a későbbi VII. Edward brit uralkodó), majd két év múlva egy bálon Ferenc József is megjelent.

A palota szülötte volt Károlyi Mihály, aki 1910-ben le akarta bontatni, hogy a helyébe bérházakat építtessen. A közvélemény tiltakozása azonban megmentette az épületet. 1918 októberében itt alakult meg a Nemzeti Tanács, és itt lakott Károlyi Mihály, amikor miniszterelnök, majd köztársasági elnök lett. Innen ment emigrációba, és ide költözött vissza az özvegye, Andrássy Katinka – ideiglenes pesti tartózkodása idejére – a hatvanas évek közepén.

A palotát 1928-ban a Fővárosi Képtár kapta meg. 1946-ban Károlyi Mihály visszakapta az épületet, majd ünnepélyes keretek között újból felajánlotta a közművelődés számára. A család részére csupán egy lakosztályt tartottak fenn 1997-ig az északi szárny végében. 1953-ban megszűnt a Fővárosi Képtár, gyűjteményét a Szépművészeti Múzeum anyagához csatolták. 1957-ben költözött az épületbe az 1954-ben alapított Petőfi Irodalmi Múzeum.

(Borítókép: Petőfi Irodalmi Múzeum)