Ez volt a tíz legjobb film 2024-ben a magyarok szerintA 75 férőhelyes, különleges kialakítású színház egy évtized alatt 70 saját bemutatót és 2500 egyéb programot tartott, 200 ezer néző fordult meg a polgári szalont idéző nézőtéren. A Rózsavölgyi többségében olyan műveket tűz repertoárjára, amelyeket itt játszanak először Magyarországon. Ahogy Zimányi Zsófia, a színház alapítója, művészeti vezetője fogalmaz:
Az eltelt tíz évben – talán mondhatjuk így – a kortárs világirodalom és a kortárs magyar irodalom színházi műhelyévé váltunk. Társadalmi szempontból érzékeny, színvonalasan szórakoztató, de mindig művészi igényű előadásokat mutatunk be. Erre garancia a nálunk alkotók köre.
A Rózsavölgyi Szalon kezdettől olyan darabokat tűz műsorra, amelyek jelentős értéket képviselnek a magyar és külföldi irodalomban, s amelyeket még nem mutattak be, vagy színpadi változatban nem kerültek még színre Magyarországon. „Mi azt képviseljük: ha bizonytalan is körülöttünk minden, a művészet megerősít minket. A Rózsavölgyi Szalon állandó és élő párbeszédben van a közönségével. Ez a színház lényege, ez a kapcsolat. Nálunk tíz éve a hagyomány és az újító szándék teremti meg a színházi és irodalmi műhelymunkát. Előadásainkat országosan is ismerik, vidéki meghívásaink – különféle helyszínekre, fesztiválokra – egyre sűrűsödnek, s ezzel együtt fesztiváldíjaink száma is nő” – mondja a művészeti vezető.
Úgy gondolkodnak, hogy a színház értelmet ad a mának, feladata, hogy társadalmi kérdésekkel, a világ minket érintő változásaival foglalkozzon.
Társadalmi szempontból érzékeny, színvonalasan szórakoztató, de mindig művészi igényű előadásokat mutatunk be. Erre garancia a nálunk alkotók köre. Itt lép fel a legtöbb Nemzet Színésze, sokan a Kossuth-díjasok közül is, de ugyanilyen fontosnak tartjuk a tehetséggondozást, vagyis a nagy nevek mellett rendre megjelennek itt fiatal művészek, pályakezdők, akiknek további lehetőséget adunk. Közönségünk és alkotóink együtt jelentik a Rózsavölgyi Szalon összetartó közösségét
– hangsúlyozza Zimányi Zsófia.
A Rózsavölgyi Szalon a 10. születésnapja apropóján az itt fellépő művészekkel, alkotókkal, tervezőkkel, rendezőkkel kisfilmeket is forgat, amelyek Mi jár a fejedben? címmel a színház közösségi oldalain futnak. Ezekben a beszélgetésekben sokan mondják el a véleményüket a színházról, az alábbiakban ezekből szemezgetünk:
Jordán Tamás: „Rajongásig szeretek minden előadást, amelyben a Rózsavölgyi Szalonban játszom.”
Molnár Piroska: „Kicsi színház – hatalmas lélekkel. Itt a színészeket visszavárják. És vissza is megyünk.”
Pokorny Lia: „Olyanná válunk itt a közönséggel együtt, mintha egy nagy családi ünnepségre érkeznénk, tehát nem egy estére a sok közül, hanem egy kitüntetett alkalomra.”
Gálvölgyi János: „A Rózsavölgyi Szalon a színházat és a színészt is értéknek tekinti. Ezért vagyunk itt.”
Hegedűs D. Géza: „A Rózsavölgyi Szalonban egy komoly polgári, szellemi hagyomány fölmutatása jelenik meg színházi ajánlatként azok számára, akik betérnek ide.”
Györgyi Anna: „Varázslatos hely.”
Őze Áron: „Értékek születnek a Rózsavölgyi Szalonban. Egy értékvesztett világban ez kapaszkodót jelent sokaknak. Tíz év alatt tekintélye lett ennek a színháznak átgondolt és mindig friss repertoárjával.”
Bánfalvi Eszter: „Mi, színészek családtagok vagyunk a Rózsavölgyiben.”
Józan László: „Nincs társulata a Rózsavölgyinek, mégis úgy gondoskodnak rólunk, mintha mindannyian egy nagy társulat tagjai lennénk itt. Ez csodás érzés.”
Csiby Gergely: „Itt olyan színészek, alkotók jönnek össze előadásokra, akik tényleg szeretik egymást, és szeretnek együtt dolgozni.”
Mertz Tibor: „A Rózsavölgyiben a kollégák közül azok is barátokká válnak, akik korábban még nem játszottak együtt színpadon. A Szalon hangulata kiváltja ezt belőlünk.”
A Rózsavölgyinek a megnyitása óta egyik kiemelt célja a magyar szépirodalom beemelése színházi környezetbe. Számos magyar szerző regényét adaptálták színpadra: évek óta sikerrel megy Szabó Magda kultikus művéből, Az őzből készült produkció. Grecsó Krisztián Mellettem elférsz című regényének színpadi változatát szintén a Rózsavölgyi mutatta be először. Ősbemutatóik közé tartoznak olyan magyar darabok is, amelyeket a színház felkérésére írnak kortárs szerzők, ilyen például Tóth Krisztina Pokémon go című első, felnőtteknek szóló színdarabja és Zalán Tibor El kell mondanom című drámája, amelynek előadásáról a szerző, a kortárs magyar irodalom egyik legsokoldalúbb alkotója azt nyilatkozta, hogy „a legjobb helyen van a Rózsavölgyi Szalonban, ahol értik és szeretik is az irodalmat”. A színház tízéves történetében az egyik legtöbbet méltatott előadás a Semmit se bánok, Székely Csaba darabja, amely számos fesztiválmeghívást kapott.
A Rózsavölgyi Szalon az együttműködés híve: számos fővárosi, illetve vidéki színházzal, kulturális helyszínnel van állandó kapcsolata. Továbbá évek óta itt tartja díjátadóját a Psota Irén Alapítvány és a Kortárs Magyar Drámáért Alapítvány.
A tizedik születésnapon Peter Quilter Behavazva című darabjának olvasópróbáját tartották meg, amelynek június 3-án lesz a bemutatója. Peter Quilter az Egyesült Királyság egyik legtehetségesebb kortárs alkotója, műveit a világ több mint negyven országában játsszák. A Behavazva című művét (magyar fordítás: Csukás Márton, Csukás Barnabás) 2020 tavaszán írta, a pandémia kijárási tilalma idején, de nem a járványról szól, hanem az önkéntesen vállalt magányról, amely segítséggel feloldható.
A történet szerint Patrick magányos életet él vidéki házában. Egy nagyobb hóvihar során kopogtatnak az ajtaján: Judith áll ott, egy különc nő a falu túloldaláról. Patrick nem ismeri, és reméli, hogy gyorsan elmegy. Nem így lesz, a vihar felerősödik, elvágja őket a külvilágtól, és összezárja a két embert Patrick házában. A Behavazva szellemes és érzelmes darab két nagyon különböző emberről, akik próbálják nem megőrjíteni egymást, miközben lassan engednek az érzelmeiknek. A két szereplő Nagy-Kálózy Eszter és Schneider Zoltán, ők először játszanak együtt színpadon, a rendező Őze Áron.
(Borítókép: Rózsavölgyi Szalon)
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
