A besúgó egy képernyő elé ülteti a családokat

Az arútluK podcast vendégeként Szentgyörgyi Bálint mesél nekünk A besúgó című sorozat alkotófolyamatáról, az ötlettől a mostani időszakig, amikor is már 61 országban nézi emberek tömege az állambiztonság által beszervezett egyetemista fiú történetét. 

Élete első filmes munkája, A besúgó április 1-én debütált az HBO Max felületén, ám a premier időpontjában nem tartózkodott Magyarországon, mert 

Az élete azóta is teljes gázzal pörög, amitől picit a saját élete nézőjévé is vált.

Szentgyörgyi Bálintnál tudatos döntés volt, hogy a rendszerváltás előtti időszakot, és azon belül is az ügynökkérdést dolgozza fel, ugyanis úgy szeret írni, olyan történetekkel szeret foglalkozni, ami hiányzik a nagy egészből. Úgy fogalmaz, hogy a történetek könyvespolcán oda nyúl, ahol két könyv egymásnak dől, mögöttük egy üres rést alkotva, mert hiányzik onnan valami. Ő azt a valamit keresi.

Ebben a témában, az ügynökökről szólóban pedig azt látta, hogy az a mai napig feldolgozatlan. Ezzel párhuzamosan nem tetszik neki az a jelenség és folyamat, hogy a technika elidegeníti az embereket, így nem elég, hogy egyre több a kibeszélendő dolog, sokszor már arra sincs már alkalom, hogy megszülessen a párbeszéd.

Túl sok képernyő kezdett minket körbevenni. A család minden tagját másfajta, az ő demográfiájának szánt tartalom célozza, más eszközökön. Számomra a legdurvább, karikaturisztika-szerű kép egy hitvesi ágy, ahol a pár mindkét tagja egy másik telefont néz, és nem egymással foglalkozik. Szerettem volna egy képernyő elé beültetni a családot.

Úgy tűnik, ez sikerült neki, a családokat leültette egy képernyő elé, és a párbeszéd is megindult. Erről napi rendszerességgel kap üzeneteket a nézőktől.

A sorozat kapcsán az legtöbbekben felmerült egyik kérdés az, hogy a látott karakterek napjainkban élő és aktív közéleti személyeket ábrázolnak-e, vagy csak tükröt tartva szeretnék jobban megértetni a nézőkkel az adott kort. Az rendező-író most elárulta, hogy kicsit mindkettő igaz, és az, hogy a részeket rengeteg találgatás övezi, vagyis az, hogy ki kicsoda lehet a mai közéletből, tudatosan alakított szituáció.

Ha már karakterek. Szentgyörgyi Bálint egy édesapa büszkeségével mesél fiatal szereplőiről, akik az itthoni filmipar kevésbé (túl)használt színészei, így A besúgó nézői könnyen azonosíthatják őket az általuk játszott karakterekkel, ami hozzásegít a korszak hitelesítéséhez.

Mesél arról is, hogy az egyik szereplőt konkrétan egy budapesti szórakozóhelyen ismerte meg, behívta castingra és sok apró megszólalást gyúrt egy szereppé, mert a színész kisugárzása és karaktere megfogta őt. Pedig Kárpáti Barnabás csak elsétált Szentgyörgyi Bálint mellett, de már ezzel megszületett Béci, a Jéger Zsombor alakította Antal egyik csatlósa.

A beszélgetésben fény derül arra, hogy Szentgyörgyi Bálint

• miért nem jelentkezett sosem filmes képzésre,
• milyen vízióval vágott neki útjának,
• milyen kihívások hajtották a filmezés felé,
• hogyan vezeti színészeit, vagy a színészei őt,
• miként vélekedik az ügynöklista nyilvánossá hozataláról.

Vagyis tartsanak velünk, hallgassák meg az arútluK eheti epizódját, ismerjék meg Szentgyörgyi Bálintot és A besúgó című sorozat történetét!

Aki pedig lemaradt volna a múlt heti adásról, amelyben Cserna Szabó Andrással többek között új regényéről beszélgettünk, itt meghallgathatja.