Mácsai Pál és Máté Gábor is nemet mondott a Vidnyánszky-féle Színházi Olimpiára

A világ minden tájáról érkeznek a legkülönbözőbb művészeti társulatok a 2023-as X. Színházi Olimpiára, amelynek programjai a Nemzeti Színház koordinálásával valósulnak meg Magyarországon. A gigantikus eseménysorozat több művészeti ágban, sok alprogrammal, több kisebb fesztivállal kiegészülve áprilistól júniusig kínál egyedülálló lehetőséget a találkozásra a színházaknak és a közönségnek.

Az együtt gondolkodás és a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta Vidnyánszky Attila azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyen a szervezők és a magyar partnerszínházak képviselői számoltak be a 2023-as X. Színházi Olimpiára vonatkozó terveikről. A Nemzeti Színház vezérigazgatója elmondta: 

és egyszerűbb lenne bezárkózni, s csak azokat a partnereket keresni, akik pont úgy gondolkodnak, mint ők, nyitottnak kell maradni. Így lehet szabadon ütköztetni a gondolatokat, még akkor is, ha ez néha fájdalmas helyzetekkel jár együtt.

A társszervezők képviselői ezek után a csatlakozó programokról számoltak be. Gemza Péter, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház igazgatója elmondta, hogy a felújított, 155 éves színházépület átadásával nyitnák meg a debreceni programokat, amelyek között szerepel egy országos színházi találkozó és egy nemzetközi amatőr színházi fesztivál is. Asbóth Anikó, a Magyar Bábművészek Szövetségének elnöke azt hangsúlyozta, hogy a teljes magyar bábos szakma bekapcsolódik a rendezvénysorozatba, nemcsak a tizenhárom kőszínház, hanem a független bábszínházak is.

Kiss János, a Magyar Táncművészek Szövetségének társelnöke fontosnak nevezte, hogy Budapest mellett a vidéki központok is szerephez jutnak, és megjelennek különböző műfajok, a néptánc, a kortárs tánc és a klasszikus balett is. Kiss-B. Atillának, a Budapesti Operettszínház főigazgatójának terve az, hogy a legemblematikusabb magyar operett, a Csárdáskirálynő minél több külföldi produkcióját meghívják. Béres Attila, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója elmondta: a teátrum éppen 2023-ban ünnepli 200 éves jubileumát, s ez jó alkalom arra, hogy az olimpiai programokhoz kapcsolódva megrendezzék a magyar nemzeti színházak találkozóját. Nyakó Béla, a Szabadtéri Színházak Szövetségének alelnöke pedig arról beszélt, hogy a szabadtéri rendezvények a határon túli színházakkal való kapcsolatokra fókuszálnak.

Rideg Zsófia, a Nemzeti Színház dramaturgja, fesztiválszervező arról számolt be, hogy 30 magyarországi és 20 külföldi partnerrel együtt keleti mesterekkel szerveznek műhelymunkákat, majd Teatrum Mundi címmel nagyszabású bemutatót rendeznek. Először lesz látható Magyarországon tibeti opera, de érkeznek vendégek Indiából és Algériából is. Kulcsár Edit, a Színházi Olimpia ügyvezetője pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy több független színház is csatlakozik a programokhoz. A Jurányi Inkubátorház a jelenleg is futó Anyacsak1 programsorozattal vesz részt, de jelezte szándékát a Bethlen Téri Színház is, a Szkéné pedig még gondolkodik. A Színházi Olimpia rendezvénysorozatához és a szintén jövőre esedékes Madách-évfordulóhoz kapcsolódik a Magyar Állami Operaház és a Müpa is.

Mély árok a két oldal között

Azt Vidnyánszky is elismerte, hogy vannak színházak, amelyek még nem döntöttek, és van, amelyik azt mondta, hogy inkább nem csatlakozik a Színházi Olimpiához, de reményét fejezte ki, hogy mire „oda jutunk”, már az összes színház részt fog benne venni. Ezzel együtt is szembetűnő volt, hogy a Nemzetin kívül egyetlen budapesti prózai kőszínház sem volt ott a kerekasztal-beszélgetésen. A szervezők egyébként teljes szabadságot adnak minden partnerszervezetnek: találják ki a saját fesztiváljukat, olimpiájukat, minden olyat, amit eddig nem tudtak megvalósítani, ők pedig biztosítják hozzá a forrást. Ezt meg is tehetik, hiszen a kormány 6,8 milliárd forintos támogatást adott az olimpiának.

Ezek után szerettük volna megtudni a fővárosi színházak emblematikus képviselőitől, hogy részt vesznek-e – és ha nem, akkor miért nem – a 2023-as Színházi Olimpián. Máté Gábor, a Katona József színház igazgatója az Indexnek elmondta, hogy személyes megkeresés érkezett Vidnyánszky Attilától, telefonon történt a meghívás.

Összehívtam a Művészeti Tanácsot, és hosszas mérlegelés után ezzel az indokkal utasítottuk el a meghívást: »A jelenlegi színházi helyzetben olyan súlyosak a hatalom által nem kedvelt színházak veszteségei, olyan mély az árok a két oldal között, annyira elmérgesedett ez a kibeszéletlenségekkel és rágalmakkal terhelt helyzet, hogy ennek feloldását elképzelhetetlennek tartjuk a nagyszabású Színházi Olimpián való közös részvétellel.« Vidnyánszky postafordultával válaszolt, sajnálatát fejezte ki a távolmaradásunkkal kapcsolatban, és kérte, hogy ha meggondolnánk magunkat, jelezzük.

Kérdéseinket elküldtük Mácsai Pálnak is, az Örkény István Színház igazgatója a következőket válaszolta:

Az Örkény István Színház meghívást kapott a Színházi Olimpiára, ám nem él a lehetőséggel. Döntésem oka, hogy a részvétellel közösséget vállalnánk az Előadó-művészeti törvény tartalmával és létrehozásának módjával, illetve a Színház- és Filmművészeti Egyetem átalakításának tartalmával és módszerével.

Nem mellékes az sem, hogy a rendelkezésre álló összeg területünkön olyan kivételes, hogy egy részéből is hosszú távon lennének megoldhatók szakmánkban alapvető problémák – például a független színházak és társulatok helyzete, amelyeknek zavartalan működése a kőszínházi gyakorlat mellett a magyar előadó-művészet jövőjének egyik záloga. A döntést társulatunk egyetértésével hoztam meg.

A Vígszínház viszont nem utasította el a részvételt, kérdéseinkre Mádi Zoltán, a Vígszínház gazdasági igazgatója válaszolt:

Tudomásunk szerint a Vígszínházhoz hasonlóan több budapesti színház is szándékát fejezte ki a Színházi Olimpián való részvétellel kapcsolatban. Mi magunk is tárgyalunk a körülményekről, a lehetőségekről, tehát a konkrét tervek még formálódnak.

De mi az a Színházi Olimpia?

Az ókori olimpiák eszméje adta az ötletet Theodórosz Terzopulosznak – aki visszatérő vendég a Nemzeti Színházban, jelenleg éppen a Bakkhánsnőket próbálja, és támogatta, hogy Budapest nyerje el a 2023-as rendezés jogát – és neves rendezőtársainak ahhoz, hogy életre hívják a Színházi Olimpiát. Az elsőt 1994-ben a görögországi Delphoiban rendezték – a hely szelleméhez igazodva az antik görög tragédiákkal a középpontban –, majd Japán (Sizouka), Oroszország (Moszkva), Törökország (Isztambul), Dél-Korea (Szöul), Kína (Peking), Lengyelország (Wrocław) és India (Delhi) adott otthont az eseménynek. A 2019-es olimpia visszatért Japánba (Toga) és Oroszországba (Szentpétervár), két országban zajlott párhuzamosan.

A nagyszabású fesztivál célja a világ minden tájáról érkező színházi alkotók közötti párbeszéd kialakítása. Magyarország a tizedik olimpiának ad otthont 2023 tavaszán-nyarán, Madách Imre születésének 200. évfordulóján. Ebben az évben rendezik meg tizedik alkalommal a drámaíróról elnevezett nemzetközi színházi fesztivált, a MITEM-et is – az olimpia keretein belül. Vidnyánszky szerint Magyarországot színházi teljesítménye, színházi értékeinek gazdagsága alkalmassá teszi a Nemzetközi Színházi Olimpia megrendezésére. Így még inkább bekerülhetünk a nemzetközi vérkeringésbe, eszmét cserélhetünk más országok színházaival, és ez jó lehetőség lehet nemcsak a Nemzeti Színháznak, de más budapesti és vidéki színházaknak is.

akik a VII. Madách Imre Nemzetközi Színházi Találkozóra érkeztek Magyarországra, valamint Vidnyánszky Attilát, a Nemzeti Színház vezérigazgatóját. A megbeszélésen áttekintették a 2023-ban Budapesten megrendezendő Színházi Olimpia terveit és előkészületeit. Mindezek után decemberben hivatalossá vált: 6,8 milliárd forintot fordít a kormány az eseményre.

A Magyar Közlönyben megjelentek szerint a kormány

elismerve a Színházi Olimpia 2023. évi magyarországi megrendezésének kiemelt kultúrstratégiai jelentőségét, továbbá nemzeti identitásunk és nemzeti értékeink a nemzetközi közösséggel való megismertetése fontosságában játszott szerepét, egyetért a Színházi Olimpia 2022. évi előkészületeihez és a 2023. évi megrendezéséhez szükséges központi költségvetési forrás biztosításával.

Vidnyánszky utolsó nagy dobása?

A Népszavának nyilatkozva Vidnyánszky akkor elmondta: szerinte a korábbi Színházi Olimpiákhoz viszonyítva ez a költségvetés nem kiugró. „Ráadásul a magyar színházi élet minél szélesebb köreit be akarjuk vonni a megvalósításba. Így a budapesti és vidéki kőszínházak mellett a határon túli, valamint független társulatokat is megszólítanánk. Több száz esemény lebonyolítását tervezzük, az előadások mellett kiállításokat, szakmai programokat szerveznénk, megmozgatva az egész magyar színházi életet.”

A Színházi Olimpia kapcsán szintén 2021 decemberében a Magyar Narancs a New York Timesra hivatkozva arról írt, hogy az eddigi legdrágább Színházi Olimpia a 2019-es szentpétervári volt, ami ráadásul fél évig tartott, és így került 10 millió dollárba, azaz – 2021-es árfolyamon számolva – nagyjából 3,24 milliárd forintba. A New York Times arra is kereste a választ, hogy ha az olimpia valóban olyan jelentős rendezvény, ahogy azt a szervezői állítják, akkor miért nem ismeri jóval szélesebb közönség, és miért nem taksálja jóval magasabbra a nemzetközi közvélemény is? A helyszínek között nem volt eddig egy nyugat-európai vagy tengerentúli sem, bár Vidnyánszky Attila most hangsúlyozta, hogy több tengerentúli színházzal is tárgyalnak a részvételről, mexikói, kanadai, illetve amerikai egyesült államokbeli partnerekkel.

A berlinieket azonban, úgy tűnik, nem tudták visszacsábítani. A Berliner Ensemble, Európa egyik meghatározó színházi műhelye Vidnyánszky kultúrpolitikai tevékenységét kifogásolva szakította meg a kapcsolatot a Nemzeti Színház nemzetközi fesztiváljával, a MITEM-mel, és a Nemzeti vezérigazgatójának szándékai ellenére egyelőre nem szerepelnek a tervezett programban.

Mi őket a politikai nézeteink különbözősége ellenére hívtuk meg. Mert a MITEM lehetőséget kínál a valós párbeszédre. Nem kell mindenben egyetértenünk, de képesnek kell lennünk a dialógusra. Ha ezt a Nemzetivel, a MITEM-mel nem akarják, lelkük rajta. Az olimpia viszont megadja a lehetőséget, hogy egy olyan színházzal működjenek együtt, amellyel egyetértésben vannak. Az a fontos, hogy az olyan súlyú társulatok, mint a berlinieké is, itt legyenek az olimpián, mert ez gazdagítja, nyitottabbá teszi a magyar színházi szakmát, a magyar közönség pedig még több remek előadást láthat

– nyilatkozta a vezérigazgató 2022 januárjában a Nemzeti Magazinnak.

Hiába szeretné tehát Vidnyánszky Attila, hogy a valóban sok érdekes, értékes és izgalmas hazai és külföldi produkció mellett azok is jelen legyenek, akikkel az elmúlt években politikai csatát vívott, erre a párbeszédre, úgy tűnik, már nincs lehetőség. Pedig mindez méltó lezárása lehetne második ötéves színházigazgatói ciklusának, ami éppen 2023-ban jár le, ugyanis azt rebesgetik, hogy harmadszor már nem pályázza meg a Nemzeti Színház vezérigazgatói székét: a Színházi Olimpia lenne az utolsó nagy dobása.

(Borítókép: Mácsai Pál Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, színházigazgató, érdemes művész az Örkény Színház próbatermében. Fotó: Keleti Éva / MTI)