Wunderlich József egy szót tudna mondani pályakezdő önmagának: nyugi

• A zene gyógyít.
• A színház gyógyít.
• A szenvedély hullámzik.
• A szerep a világlátás tükre.
• A jó vers olyan, mint a hely, ahol szeretsz lenni.
• A szorongásokon át kell magunkat verekedni.

Hívószavak, kimondott gondolatok a Sunday Brunch adásából, amely ezúttal sokkal inkább tűnhet merengősnek és gondolkodósnak, mint amilyet egy vasárnap délelőtti kávézáskor megszoktunk. Ennek azonban oka van. Kiderül ugyanis, hogy Wunderlich József olyan mélységeiben elemezi a világot, amelyben él, hogy ennyi idő és energia már szinte már csak a filozófiai alaptézisek elemzéséhez szükséges. 

Wunderlich József például úgy, hogy szaval, énekel, előad, és közben folyton figyel, elemez és beépít. Érzéseket, gondolatokat.

Rádiós, aki egyszerűen fantasztikus

Mert tudják, például azt, hogy kik a padlásiak? Sejtésünk, persze, lehet erről, ám a padlásiak Wunderlich József színművész otthonában szinte családtagnak számítanak. Még akkor is, és annak ellenére, hogy egy színművész életében azok különösen fontos pillanatok, amelyeket a munkájától távolabb, a családja körében töltenek, de vajon mi történik akkor, ha játszott szerephez kacsolódó dallamvilág és történet beköltözik a nagyszobába.

Wunderlich, aki A padlás című musicalben Rádióst alakítja, azt mondja, hogy életében volt olyan időszak, amikor már annyi zenés előadásban szerepelt, hogy kifejezetten örült annak, amikor az egyik szombat estén prózai darabban kellett fellépnie. Ám egyszer csak kiderült, hogy kislánya beleszeretett A padlás világába, így otthon még vasárnap délelőtt azt kellett hallgatni. Bábukat is készítettek, szerephű, jól játszható formákat, akiket elneveztek padlásiaknak.

Boka János örök

Aztán olyan is történt, merthogy az emberekkel mindig történik valami, hogy érzi, hogy az idő múlik. Észreveszi apró változásait, mindent felforgató éveit, és Wunderlich József is azon kapta magát, hogy arról beszélget Rudolf Péterrel, a Vígszínház igazgatójával, hogy lassan A Pál utcai fiúk szereplőgárdájában is eljön a generációváltás. 

Érdekesség, hogy a Sunday Brunch műsorvezetője, Csiby Gergely is tagja volt az induló csapatnak, ott volt a Vígszínház grundján, amelyben Wunderlich József nem mást, mint Boka Jánost alakítja. A színművész azonban arról már sokkal mélyebb összefüggéseken beszélt, hogy mi is lesz a szerep sorsa:

Minden előadóművésznek van egy sajátos öröksége, amiről nem feltétlenül ő dönti el, ki fogja azt megörökölni.

S ha a Sunday Brunch műsorában szó esik versről, a helyről, ahol lenni szeretünk; valamint terítékre kerül a színészekben rejlő szorongás is, már nem is csodálkozunk azon, amikor Wunderlich József azt mondja, hogy 

Nem akar ő klímázni, sem környezetvédelmi beszédet tartani, csak kicsit elgondolkozott azon, milyen életet élünk is ezen a bolygón, hol is van a helyünk, és mi is a szerepünk. Ha pedig mégis üzennie kellene valamit az emberiségnek, talán azt mondaná, hogy 

próbáljuk meg úgy szolgálni a környezetünket, a természetet, meg a világot, ahogyan szeretnénk, hogy minket szolgáljon minden, ami körülvesz minket. Legyen ez egy kölcsönös dolog. 

Vagyis ebben a beszélgetésben megismerhetjük a színész, a zenészt, az apát, a gondolkodót.

Aki nem látta vagy hallotta volna a Sunday Brunch előző adását, amelyben Puskás-Dallos Bogi a frissen Dinig Guide Legjobb Étterem díját elnyerő Rumour étterem alapító tulajdonosával, Rácz Jenő séffel beszélget, az ide kattintva meghallgathatja.

(Borítókép: Wunderlich József. Fotó: Papajcsik Péter / Index)