Járosi Tamást egy blogbejegyzését követően kereste meg a 24.hu, és készített vele interjút. Ebben a balatoni vendéglátást sok szempontból körüljárták, de mindebből csupán annyi ment át a szélesebb nyilvánosságba, hogy a balatoni vendéglátásnak „drágábbnak kellene lennie”, illetve hogy 800 ezer forintos nettó fizetésért – plusz szállás, étkezés – sem talál séfhelyettest.
A vállalkozó nyilatkozatát aztán többen átvették, és „a bulvársajtóban a címekben már a mondandómnak pont az ellenkezője jelent meg” – mondja az Indexnek Járosi Tamás, akit azután kérdeztünk, hogy a Facebookon megosztotta: kommentekben és e-mailben is gyűlölködő, fenyegető üzeneteket kapott. Pedig, mondja, szerinte eredetileg kifejezetten pozitív nyilatkozatot tett, amikor kiemelte,
milyen sokan milyen nagy erőfeszítéseket tesznek a balatoni vendéglátásért, és mennyire szüksége van az egész szakmának a vendégek támogatására.
Azt is mondta, hogy szerinte a Balatonnak – mint szezonális üdülőhelynek – egy fair világban drágábbnak kéne lennie, mint az ország más részeinek, mondjuk a fővárosnak, de most még inkább alacsonyabb árakat lát sok helyen, akár a strandokon is. Ők maguk még közel tartani tudják a tavalyi árakat, mert szeretnék, ha a törzsvendégek nem pártolnának el tőlük. A kétéves Covid-időszak úgy érintette a vállalkozást, hogy alig tudtak nyitva lenni, a tervekben szereplő 300 nap helyett tavaly például 80 nap sikerült, így reménykedve várják vissza a törzsvendégeiket.
Az azonban látszik, hogy az emberekben nagy a frusztráció, ami az ilyen hozzászólásokhoz, üzenetekhez vezet, és ezzel érdemes foglalkozni.
A kommentelők egyik csoportját azok alkotják, akik valaha a balatoni vendéglátásban dolgoztak, és ott átverték, becsapták őket. Ez a kommentek magas számából ítélve is közérdeklődésre számot tartó társadalmi probléma
– mondja.
A hozzászólók másik köre az, akiknek az a legfontosabb, hogy mennyibe kerül a lángos, emögött pedig az a folyamat áll, hogy míg a Balaton 30-40 éve elérhető volt a szélesebb társadalom számára, addig – a kempingek felszámolásával, a szálláshelyek drágulásával – a kispénzűek kezdenek kiszorulni.
Hiába beszélünk arról, hogy legyen 365 napos Balaton, ez nem önmagában az új 4 meg 5 csillagos szállodáktól lesz, hanem azoktól a beruházásoktól, turisztikai attrakcióktól – például skanzen, koncertterem, interaktív múzeum –, amelyek miatt szezonon kívül is érdemes lenne a Balatonra utazni. Emellett a Balatonnál egy diverzifikáltabb stratégia kellene, olcsóbb és természetközelibb szálláslehetőségekkel, hogy minden társadalmi réteg hozzájusson a tó kínálta lehetőségekhez
– véli Járosi.
A munkaerőhiány Járosi szerint az egész országban komoly problémát okoz már évek óta, de a jelenlegi helyzet már sok egység ellehetetlenüléséhez vezet. A Balatonnál főleg azokat érinti, akik csak nyárra toboroznak személyzetet. Emiatt már számos vendéglátóval való beszélgetésből kiderült, hogy az álláshirdetések sikertelensége miatt nem fognak megnyitni idén.
A kommentek egy része pedig a külföldi lehetőségekhez hasonlítja a balatoni árakat.
Két év Covid-járvány után most itt van nekünk a háború és az infláció, de ezek és a szakképzett munkaerőhiány nemzetközi tendenciák, Horvátországban pont olyan problémát jelentenek, mint itthon, úgyhogy óva intek bárkit is: nehogy a lakásától ezer kilométer távolságra vegye észre, hogy ott is minden drágább már, mint tavaly volt...
(Borítókép: A tihanyi sétány és a Visszhang-domb látképe a Balatonon 2021. június 10-én. Fotó: Vasvári Tamás / MTI)
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
