Miért van hallgatás az Aranybulla-film körül?

Amennyire sokat lehet már tudni az 1848. március 15-ét feldolgozó Most vagy soha! című filmről – amelynek szintén Rákay Philip és ön az egyik producere és Kis-Szabó Márk az egyik forgatókönyvírója –, annyira kevés információ jött ki az Aranybulláról, pedig azt lehetett gondolni, hogy áprilisra, a törvénycsomag kibocsátásának 800. évfordulójára elkészül. Van valami oka a hallgatásnak?

Az Aranybulla több fázison ment keresztül: eredetileg az volt az ötlet, hogy játékfilm készüljön belőle, de mivel úgy tűnt, hogy arra kevés az idő, azt a pályázatot visszavontuk, és újat adtunk be – egy négyrészes dokumentumsorozatra. Úgy gondoltuk, ez megvalósítható, ezért rapid tempóban dolgoztunk és mindenre volt időnk, csak arra nem, hogy ezt még promótáljuk is. Azt mondtuk, hogy először dolgozzunk, legyenek meg a jelenetek, a kellékek, a díszletek, a színészek, a ruhák aprólékos műgonddal, és utána lesz miről beszélni. Rengeteg idő ment el helyszínek keresésével, mert egyedül a jáki templom az, ami eredeti helyszínként rendelkezésünkre áll, a nagy stúdiók pedig már mind foglaltak voltak.

A 600 plusz 42 millió forintot már a sorozatra kapták?

Igen. A játékfilmes forgatókönyv fejlesztésére 4 millió forintot ítélt meg a Nemzeti Filmintézet (NFI), de azt nem vettük föl.

A dokumentumsorozatot hogyan kell elképzelni?

Lesznek benne filmes részletek, de mellette történészek és szakértők segítségével meséljük el a kort. Előzetes interjúkat készítettünk velük, ebből 600 oldalnyi szakértői anyag született, és egyre jobban kikristályosodott, hogy ez a magyar történelemnek egy elképesztő korszaka. A film 40-50 évet ölel fel, III. Béla halálától (1196) eljutunk egészen a muhi csatáig (1241), és arra jöttünk rá menet közben, hogy reményeink szerint ebből nemcsak egy négyrészes dramatikus anyag fog kijönni, hanem egy egész estés moziverzió is, amelyben nincsenek már benne a történészek, hanem összerakjuk a sztorit egy egybefüggő történetté.

Ehhez elegendő jelenetet forgattak le?

Nem, kellene még néhány forgatási nap, de azt nem ebből a pályázati pénzből, hanem saját forrásból kell hozzáforgatni. Ez adna keretet a történethez.

Honnan lesz ehhez még pénz?

A produceri munka jelentős részben arról is szól, hogy folyamatosan megteremtsük egy film finanszírozását, ami persze nem csupán állami forrásokat jelenthet. Az elmúlt héten például kétszázmilliós saját forrással kellett áthidalnunk egy tátongó rést. Igyekszünk valahogy megtalálni a módját annak, hogy előteremtsük a hiányzó összeget, mert hiszünk abban, hogy megérdemelné ez a téma, ha nagyfilm is születhetne belőle.

Hogyan oszlanak meg az egyes epizódon belül a dramatizált részek és a szakértői megszólalások?

Az előzetes interjúk alapján összeraktuk a forgatókönyvet, és kiválasztottunk a szakértőktől egy-két mondatot, amit korhű helyszíneken mondanak el. Ez után következik a jelenet, ahol a színészek továbbgördítik a történetet. Minden jelenet megáll a maga lábán – ez majd a mozifilmnél lesz fontos –, de ha akarjuk, levesszük a hangot és alatta a sorozatban időnként narráció is lehet.

Kik a szakértők? Azt gondolnánk, hogy erről a korról nincs vita, de láttuk, hogy a székesfehérvári Királyok és Szentek – Az Árpádok kora című kiállítás körül is milyen történészi viharok keletkeztek.

Azért nem beszélek erről szívesen, mert bármikor is csináltam történelemmel foglalkozó filmet, azzal szembesültem, hogy az ember minden korszakban darázsfészekbe nyúl. Nincs két szakértő, aki ugyanazt mondaná, de itt annyi történésszel beszéltünk, hogy a végén kikristályosodik valami közösen elfogadható igazság. Nem akartunk saját narratívát előállítani, mert a szakértők véleménye volt fontos, ennek ellenére volt, aki nem vállalta, hogy részt vegyen a filmben, és akkor már másik három sem, akik az ő munkatársai…

Mert azt gondolták, hogy ez kurzusfilm?

Nem volt ez így kimondva, de feltételezem. Aztán jött egy harmadik, aki elvállalta, a negyedik viszont azt mondta, hogy „ja, ha ő vállalja, akkor én nem”. Szóval mindenkinek megvannak a saját szempontjai, de erre azt szoktam mondani, hogy az élet egy kaland… Ezzel együtt sikerült kiváló szakértőkkel beszélni.

Kik ők? Kásler Miklós volt miniszter a Facebook-posztjai alapján szintén nagyon érdeklődik a film iránt – az ő kedvenc intézményéből, a Magyarságkutató Intézetből vannak szakértők?

Vannak onnan is. Ki kell emelnem F. Romhányi Beatrix egyháztörténészt, aki rengeteget segített a korról, a szokásokról kialakított képben. Major Balázs régész a Szentfölddel és a keresztes hadjáratokkal, Veszprémy László történész a hadtörténettel foglalkozott, és segített még Teiszler Éva is, ő a Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársa. Zsoldos Attilának most jelent meg könyve A 800 éves Aranybulla címmel: nála is jártunk, elolvasta a forgatókönyvet és adott tanácsokat, de idő hiányában nem tudta vállalni a részvételt.

Hogyan néznek ki a dramatikus részek?

Azzal kezdődik, hogy III. Béla az Árpád-házi királyok közül az egyik leggazdagabb királyságot hagyja örökül. Bizáncban nevelkedett, sokáig úgy volt, hogy bizánci császár lesz, de aztán hazajött és elvette feleségül Reynald de Châtillon lányát. Nem tudom, mennyire van meg a Mennyei Királyság című film…

Valami rémlik.

Ridley Scott rendezésében Reynald de Châtillon játssza a gonosz karaktert, ő a később születő II. András nagyapja. II. András felesége, Gertrúd történetét ismerjük a Bánk bánból: tudhatjuk róla, hogy szép nő volt, és valószínűleg a házasságuk is jó volt Andrással: öt gyermekük születik, köztük a későbbi Szent Erzsébet és a második honalapító IV. Béla. Elképesztő dolgok történnek tehát körülöttük. András második felesége egy spanyol hercegnő, és ők lesznek Szép Fülöp francia király dédszülei. Imre felesége pedig később a német–római császár hitvese. Ez tehát nem csupán az Árpád-ház virágzó korszaka – ezek a történelmi személyek a világpolitika aktív alakítói voltak.

Hogyan jutunk el az Aranybulláig?

1217-ben András elmegy a Szentföldre keresztes hadjáratra: egy arab szemtanú leírása szerint amikor a magyar király kilovagolt a seregek elé, nála daliásabb embert keveset lehetett látni a Szentföldön. András fél év után hazatér, de nem hajóval, ami a könnyebb út lett volna, hanem az ellenséges területeken keresztül szárazföldön – politikai zseni lehetett, mert gyakorlatilag veszteség nélkül hazahozza a sereget. De mire hazaér, a magyar urak elkezdenek kiskirálykodni, és ez vezet el ahhoz, hogy 1222 tavaszán megszületik az Aranybulla, ami a korban egészen különleges.

Mert engedett a földesuraknak?

A történészek között vita van arról, hogy ezt a magyar urak kényszerítették-e ki, vagy András zseniális húzása volt. Egyre inkább azt látják, hogy az Aranybulla elég sok pontban Andrásnak kedvezett, de mind a két fél megtalálhatta a számítását. A fiáról, IV. Béláról azt lehet sejteni, hogy nem tudta megbocsájtani az apjának, hogy nem volt otthon, amikor az anyja elleni merénylet történt, mert Halicsban harcolt. Halics a mai Ukrajna területén volt, és a magyar királyok pufferállamnak tekintették a keleti irányból jövő támadásokkal szemben – milyen furcsán ismétli magát a történelem, csak más irányból. IV. Béla nem viszi tovább apja örökét, de a muhi csata után aztán mégis visszahozza apja reformintézkedéseit.

A történészek szerint ugyanis II. András reformer volt, csak nem volt szerencséje. Sok minden meg akart változtatni – ami abban a korban a királyokra nem volt jellemző –, csak éppen annak hatására, hogy máshogy gondolta a birtokokat, a pénzügyeket, élete végére az államkassza elkezdett kiürülni. A reformokhoz idő kell, és mire működni kezdtek volna, a gazdaság kezdett tönkremenni. De IV. Béla ezek mentén kezdi újjáépíteni az országot. Több mint tíz szakértővel beszéltünk, elképesztő sokat dolgoztunk azon, hogy minél objektívebb képet fessünk erről a világról. Sokáig azt gondolták II. Andrásról, hogy baletturalkodó volt, aki eltékozolta a vagyont, ehhez képest az kristályosodik ki, hogy valamit nagyon máshogy akart csinálni – hol jobban, hol rosszabbul, de sok tekintetben mégis zseniálisan.

Ezt végighallgatni is sok, ehhez képest a 642 millió forint mozifilm verzió nélkül sem tűnik olyan nagy összegnek.

Nem árulok el titkot, ha elmondom, hogy ehhez még hozzá kell számolni plusz 30 százaléknyi állami támogatást, ami minden filmnek jár, amit itt forgatnak Magyarországon. Menet közben, ahogy említettem, próbáltunk még további pénzeket összeszedni, vittük fölfelé a költségvetést – elmentem a falig és még tovább is, és igyekeztünk minden forintot a legészszerűbben felhasználni.

Ruhákat egy madridi ruharaktárból hoztunk a ruhatervezőnkkel, Luzsi Timivel – aki olyan filmekben működött közre, mint a Netflixen futó The King – onnan, ahonnan a hollywoodi produkciók is kölcsönzik jelmezeket, A Karib-tenger kalózai, a Robin Hood vagy a már említett Mennyei Királyság. Bútort egy római kelléktárból kölcsönöztünk, ahonnan a Ben Hurt és más nagy történelmi filmeket szolgálnak ki. Elhoztuk például azokat az írópultokat, amelyek A rózsa nevében is láthatók, amiken a szerzetesek írnak. Aztán kellettek a háttérbe drapériák, kellékek, mert ha megnézünk egy amerikai produkciót, akkor mindenhol el van rejtve valami részlet – egy zászló, láda vagy címer –, ami megjeleníti a kort. Mindemellett azzal szembesültünk, hogy képtelenek vagyunk a színészeket egyeztetni, annyi helyen dolgoznak párhuzamosan, de aztán addig sakkoztunk a napokkal, amíg meg tudtuk oldani.

Nem kellett volna már mindezt előbb elkezdeni, például a színészeket „lefoglalni”?

Van olyan produkció, amelyik meg tudja fizetni, hogy színészeket előre lefoglaljon, de az Aranybulla nem ilyen gazdag. Ráadásul olyan színészeket kellett találnunk, akik tudnak lovagolni.

Nem a kaszkadőrök lovagolnak?

Ha a kaszkadőröket lovagoltatod, az „macera”. A nagy csatajelenetekben, veszélyes helyzetekben általában természetesen ők lesznek, de ha csak meg kell állni a lovon és menni néhány métert, akkor az egy színésszel könnyebb és sokkal olcsóbb. A produkció úgy fog kinézni, mintha háromszor annyi pénzből készült volna, mint amennyi volt rá. Több mint hatszáz videóklipet és több száz reklámfilmet készítettem életemben – a 90-es évek végén, a 2000-es évek elején aki élt és mozgott a popzenében, annak szinte mindenkinek csináltam klipet a Republictól a Sziámiig, Hobótól Koncz Zsuzsáig –, és nem mindig dúskáltunk a javakban, ezért nagy rutinra tettem szert, hogyan kell fillérekből csodákat tenni. Nem kevés olyan produkció volt, aminek a végén megkérdezték: ezt miből csináltátok?

Összesen tehát mennyibe fog kerülni a sorozat?

Egymilliárd fölött leszünk, és ez töredéke annak, amiből egy ilyen filmnek ki kellene jönni. Ha valamiből a produceri team – Hábermann Jenő, aki a Hídember producere is volt, Rákay Philip, a többszörös Aranyszem-díjas Csincsi Zoltán, aki egyben az operatőr is és jómagam – nem keresi rogyásig magát, akkor az ez a film. És ezt vállaltuk is, minket elsősorban a feladat érdekelt.

Hogyan fog mindez, amit elmondott, beleférni négy részbe?

Zanzásítva lesz, de mivel a négy rész elvileg négyszer 25 perc, valóban úgy látjuk, hogy ennél „többek vagyunk”. Azt tippelem most, hogy vagy egy ötödik részre, vagy 30-40 perces epizódokra kérünk majd lehetőséget. Ezt a pályáztatónál, az NFI-nél kell kérvényezni, aztán vagy engedélyezik, vagy nem. Általában, ha indokolt, akkor szokták engedélyezni.

A színészek közül eddig Trill Zsoltot és Fenyő Ivánt lehetett felfedezni az ön által posztolt képeken.

Trill Zsolt az idősebb II. András, Fenyő Iván pedig a teuton lovagok vezére. András behívja a teuton lovagokat, akik a kor legkeményebb katonai szervezetét alkotják, mert a kunok fosztogatják Erdélyt. Rendet is tesznek, de egy idő után elkezdenek saját pénzt veretni és felajánlják Erdélyt a pápának. András erre úgy reagál, hogy a magyar királyságban nem szokás saját pénzt veretni, az a király dolga, másrészt nem szokás felajánlani a magyar királyság területét a pápának, ezért srácok, köszönjük, hogy eddig itt voltatok, lehet hazamenni. Ők azonban nem akarnak távozni, ezért komoly csata zajlik le András és a teutonok között, és a magyar királynak sikerül őket elüldözni.

A legfontosabb női szereplőnk Gertrúd, őt Törőcsik Franciska alakítja, fantasztikusan. Van például egy jelenet, amikor megismerkedik II. Andrással, és azt mi úgy képzeltük el, hogy egy vívóleckén kihívja párbajra a fiatal királyt, akit Veréb Tamás alakít. Eredetileg úgy terveztük, hogy kaszkadőrökkel vesszük fel a jelenetet, már ott álltak jelmezben, de közben szólt Gulyás Kiss Zoltán, a kaszkadőrök vezetője, hogy nézzem már meg ezt a két embert, mert elképesztően megtanulták a vívást. Lenyűgöző volt mind a kettőjükkel dolgozni.

Van annak realitása, hogy az 1200-as években egy nő vívóleckét vegyen?

Szerintem van, de ez nyilván fikció, amit vállalok. Nincs annyi feljegyzés, hogy ezt mint egy családregényt meg tudjuk írni, és ha már beleteszünk fikciós elemet, az legyen látványos. Hogy a mai, Netflixen meg amerikai filmeken nevelkedő nézők azt mondhassák, hogy na, egy magyar filmben is tudunk ilyet csinálni! A vívójelenetnél egyébként abból indultunk ki, hogy Gertrúd, amikor megtámadták, felkapott egy kardot, és védekezett, tehát tudhatott vívni.

A Most vagy soha! alkotóinak szeme előtt a Peaky Blinders című Netflix-sorozat, illetve  Guy Ritchie Sherlock Holmes-a lebeg: mondhatjuk, hogy az Aranybulla hangulatában a már említett Mennyei Királyságot idézi?

Sok filmrendező munkáját szeretem, ezek közül is kiemelkedő számomra Sergio Leone, Kurosawa, Bertolucci, Greenaway, Pasolini, Antonioni vagy a Mennyei Királyságot rendező Ridley Scott világa. Tőlük nem szégyen tanulni, így ha lesznek olyanok, akik felfedeznek az említett uraktól valamilyen párhuzamot, az óriási megtiszteltetés lesz. Igen, határozott célunk volt, hogy ahol csak lehet a világszínvonalat célozzuk meg.

Úgy hallottuk, volt olyan jelenet, amit újra kellett forgatni, mert nem tetszett az egyik producernek, konkrétan Rákay Philipnek.

Nem volt ilyen. Egyetlen olyan helyszínünk van, amiről úgy gondoljuk, hogy úgy nézne ki igazán jól, ha legalább 3-400 statisztával lenne leforgatva, de a helyszín mérete miatt száz szereplőnél több egyszerűen nem fért el a díszletben. Ahogy most föl van véve, az is elképesztően szép, és ha nem mondom meg, melyik jelenetről van szó, akkor senki nem fogja észre venni, melyikre gondoltunk. De ha sikerül további pénzt szerezni, akkor ezt a jelenetet újra föl fogjuk venni, mert még látványosabbá szeretnénk tenni.

Mikor és hol lesz látható a sorozat?

Szeretnénk decemberben bemutatni. Amikor beadunk egy ilyen pályázatot, akkor csatolni kell hozzá egy befogadó nyilatkozatot valamelyik tévétől, ezt a Duna Televíziótól kértük meg. De jelenleg is tárgyalásban vagyunk, próbáljuk szélesíteni a kört, hogy a Dunával egy időben egy kereskedelmi csatorna is leadja a sorozatot. A moziverzió pedig jövő tavaszra készülne el.

A december eléggé az utolsó pillanat, hiszen 2022-ben van az Aranybulla 800. éves évfordulója.

Amikor készen vagy a forgatással és úgy érzed, megtettél mindent, akkor elérted körülbelül a 30 százalékot egy produkciónál, és 70 százalék múlik azon, hogy milyen az utómunka. Több mint tíz éven keresztül voltam vágó, és azt szokták rólam mondani a stábtagok, hogy azért szeretnek velem dolgozni, mert én a helyszínen fejben vágok. Már most pontosan tudom, hogy mit mi után fogunk rakni. Mindig is határidőre dolgoztam, mindent annak kell alárendelni, hogy a produkciónak el kell készülnie. Ha napi 24 órában kell dolgozni, akkor úgy. Számomra nem kérdés, hogy elkészülünk decemberig, és olyan minőségben, ahogyan szeretném, de az tény, hogy vért fogunk izzadni.

A Most vagy soha! című film lényege az alkotók szerint az, hogy egy nap alatt játszódik, illetve hogy a fiatalok, akik isznak, csajoznak, buliznak, amikor arra kerül a sor, kifordítják a sarkából a világot. Ha röviden kellene megfogalmazni az Aranybulla lényegét, az mi lenne?

A magyar középkor legdicsőbb korszaka az Árpád-házi királyok uralkodása, amikor Magyarország Európa egyik legnagyobb, leggazdagabb vezető hatalma volt, de itt is megismerjük királyaink emberi odalát, együtt éljük át velük dilemmáikat, kudarcaikat, dicsőségeiket. Igazi, embereket látunk majd mai, korszerű vizuális köntösbe csomagolt képi világgal. Nem poros, pátoszos mondatokra törekedtünk, hanem nagyon mai, friss világ megalkotására. Megjelenik szerelem és hűség, összetartozás és rivalizálás, bátorság és önfeláldozás, gyász és feltámadás.

Az Aranybullát megalkotó II. Andrásról és koráról készülő film hiánypótló: magyar filmen eddig nem látott középkor tárul a szemünk elé nagyszerű, hiteles jelmezekkel, díszletekkel, kellékekkel, kiváló színészi alakításokkal. A produkció összes munkatársa elképesztő szeretettel, gondossággal és hozzáértéssel tette a dolgát, nagyszerű volt a csapat. Reményeink szerint az Aranybulla az egyik legnagyobb hazai filmes meglepetés lesz.

(Borítókép: a filmforgatás egyik jelenetének felvétele)