Démon szállhatta meg a Keresztapát, és a Vatikán is benne volt

1972. március 14. Ekkor mutatták be a New York-i Loew’s State Theatre-ben A Keresztapa című gengszterfilmet Francis Ford Coppola rendezésében. A Mario Puzo regénye alapján készült alkotás a Paramount Pictures forgalmazásában jelent meg, és az IMDb adatai szerint a nyitó hétvégén 302 393 dolláros (mintegy 114,8 millió forintos) bevételt hozott, világszerte pedig 250 millió dollárnál is többet. Magyarországon 10 évvel később, 1982. március 15-én került a mozikba.

A kritika és a közönség egyaránt szerette, az 1973-as Oscar-gáláról végül három díjjal (köztük a legjobb filmével) távozhattak az alkotók, a ceremónia azonban némi közjátékkal párosult: a Corleone család fejét, Don Vito Corleonét megformáló Marlon Brando ugyanis egy apacs indiánnak öltözött nőt küldött el maga helyett átvenni az Amerikai Filmakadémia elismerését. (A színész ezzel a lépésével Hollywood indiánokkal szembeni bánásmódja ellen tiltakozott.)

A történet szerint Don Vito Corleone New York egyik legbefolyásosabb olasz–amerikai maffiacsaládja, a Szicíliából származó Corleone família vezetője. Korára és egyre romló egészségi állapotára való tekintettel már visszavonulását készíti elő, a hatalmat és a család érdekeltségeinek továbbvitelét pedig heves természetű elsőszülött fiára, Santinóra (becenevén Sonnyra) szeretné átruházni.

Ám az árulások, gyilkosságok, a rivális családok közötti maffiaháború és a megváltozott körülmények új helyzetet teremtenek, így Don Vito végül legkisebb fiát, Michaelt (Al Pacino) bízza meg a család ügyeinek irányításával az időközben meggyilkolt Sonny helyett. A történet végére megöregedő, majd saját kertjében összeeső Vito helyett így a legifjabb Corleone fiú lesz az új Don, aki a film végén hivatalosan is elfoglalja apja helyét, az Egyesült Államok egyik legnagyobb hatalmú maffiafőnökévé válva.

Az ördög keresztapát visel

Az 1974-es és 1990-es folytatás már Michael Corleone irányításával mutatja be a maffiacsalád mindennapjait. Az első epizóddal, valamint a folytatásokkal kapcsolatban több rajongói elmélet is létezik (screencant.com). Ezek közül az egyik, hogy a mindenkori Keresztapát valójában megszállta az ördög, azok pedig, akik segítségért fordulnak hozzá, valójában veszélyes egyezményeket kötnek vele, amivel saját lelküket is eladják a már-már valóban démoni megszállottság alatt lévő Keresztapának.

Ilyen példa az első rész nyitójelenete, közvetlenül Don Vito Corleone egyetlen lánya, Connie esküvője előtt. Ekkor Amerigo Bonasera szicíliai származású temetkezési vállalkozó a Keresztapa segítségét kéri, mert lányát – aki Don Vito feleségének keresztlánya – amerikai barátja és annak egyik egyetemista társa korábban súlyosan bántalmazta.

Utóbbi ráadásul meg is akarta erőszakolni a lányt, de ez végül nem sikerült neki. A két fiú ugyanakkor csak felfüggesztett börtönbüntetést kapott tettéért, ugyanis mindketten jó kapcsolatokkal rendelkező családból származtak. Mivel Bonaserát felháborította az ítélet, úgy döntött, Don Corleonét kéri meg arra, hogy tegyen igazságot, ami a csalódott édesapa értelmezése szerint csakis a két fiatalember megölése lehetett.

A vállalkozó viszont korábban megtagadta a Don barátságát, amit az fel is rótt neki, valamint azt is, hogy miért nem egyből hozzá fordult segítségért. A Keresztapa némi vonakodás után végül teljesítette a kérést, ám a két fiú megölése helyett a megveretésükre adott parancsot, Bonasera ugyanis azt kérte tőle, hogy ugyanúgy szenvedjenek, ahogy a lánya. A temetkezési vállalkozó a kérés teljesítéséről az újságokból értesült. Vito ezután közölte Bonaserával, hogy egy napon talán, ami el sem jön soha, majd ő is kér tőle egy szívességet, amit végül Sonny halálakor viszonzott is. 

Mindez ráadásul akkor következik be, amikor apja nyomdokaiba lép; Vito Corleone ugyanis korábban igyekezett távol tartani legkisebb fiát a maffia világától, és azt akarta, hogy az egyetemet is végzett gyermekének valamilyen törvényes polgári foglalkozása legyen.

A család volt a hadüzenet

De van itt még más is.

Michael Corleone jelentős katonai tapasztalattal rendelkezett, hiszen részt vett a második világháborúban. Az első részben az esküvői jelenetnél katonai ruhában jelenik meg új barátnőjével, későbbi feleségével, Kay Adamsszel. A legifjabb Corleone fivér egyedüliként vett részt a háborúban a családból, és amikor bejelentette, hogy bevonul, idősebbik bátyját, Sonnyt alaposan feldühítette. Bejelentésekor egyedül a középső testvér, Fredo gratulált neki a hadseregbe való jelentkezéshez.

A tiltakozások ellenére azonban Michael remekül tudta alkalmazni Donként a hadseregben szerzett tapasztalatait, és talán a többi családdal szembeni hatékonysága és fölénye is ennek volt köszönhető. Sok rajongó ezért arra a következtetésre jutott, hogy

Csak történetesen békeidőben. 

Vatikáni botrány és egy rejtélyes haláleset

Francis Ford Coppola az első két rész sikere után tizenhat évvel elkészítette a széria záróepizódját, melyben a bátyja (Fredo) megöletése miatt bűntudattal élő Michael Corleone azon dolgozik, hogy a család tevékenységeit legális útra terelje. A záróepizódban Coppola két valós eseményt is felhasznált a filmben, ezért többen kvázidokumentarista műként is tekintenek rá.

Az egyik ilyen I. János Pál pápa (polgári nevén Albino Luciani) halála, aki 1978-ban hunyt el. Az egykori katolikus egyházfő alig 33 napot töltött el a tisztségben, 1978. szeptember 28-án ugyanis holtan találtak rá saját dolgozószobájában.

Halálának körülményeit a mai napig rejtély övezi. A felső egyházi körök kommunikációja végig az volt, hogy a pápa természetes halállal halt meg, szívproblémák miatt.

Egyes vélekedések szerint az egyházfőt valójában megmérgezték, méghozzá azért, mert fel kívánta számolni a vatikáni korrupciót, továbbá szándékában állt nyilvánosságra hozni annak a ténylegesen megtörtént vatikáni bankbotránynak az érintettjeit, amely Coppolánál is megjelent a gengsztereposz harmadik, záró fejezetében.

Michael ugyanis a vatikáni bankon keresztül igyekezett tisztára mosni bűnnel szerzett vagyonát. 

(Borítókép: Részlet A Keresztapa című filmből. Fotó: HBO)