Milliók állítják, hogy nincsenek pandák és a madarak is drónok

Mi az: fekete, fehér, gömbölyded és a világ imádja?
Persze, hogy a panda! A cukiság királya sok látogatót vonz mindenhol, de az igazi kérdés az, hogy:

Elsőre ostobának hangzik a kérdés, de az igen fejlett, modern világban akad pár százezer ember, aki élből rávágná, hogy „nem!”. Az összeesküvés-elméleteket senkinek sem kell bemutatni, hisz mindenki tudja, hogy a Föld lapos, amit gyíkemberek uralnak Elvis földalatti rock'n roll birodalmából, miközben a kormány el akarja hitetni velünk, hogy a Holdra szállás valóban megtörtént (pedig a zászló lobogott, azt a hét meg a nyolcát).

Abszurd teóriák

Hogy divat, unaloműzés, vagy egy rakás nyomozó, aki végül csak az aktatologatásig jutott, áll a csavaros teóriák hátterében, az mindig más, de egy közös ezekben. Az ötlet közvetett bizonyítékok végeláthatatlan halmazát tartalmazza, amiről a hívők addig győzködnek minket, hogy vagy faképnél hagyjuk őket, vagy becsavarodunk mi is. Persze száz százalékos bizonyossággal semmit sem állíthatunk, így egy paraszthajszálnyi esély van rá, hogy a mátrixban élünk, de a józan ész egészen mást diktál.

• A panda ragadozó, akkor hogy élheti túl bambuszon?
• A panda mozgása szokatlan a többi medvéhez képest, inkább fest úgy, mintha emberek pandajelmezben bohóckodnának.
• A pandák hogy maradhattak meg az evolúció hullámhegyei közepette, ha a fajfenntartásra való hajlamuk ennyire alacsony (kiindulva a fogságban tartott példányok zéró közösülési vágyából)?

Bár a spekuláció a TikTok csodás vidékén pörög most, maga a teória sokkal régebbre nyúlik vissza. Egyik első verziója még 2015-ben a Redditen startolt el, ahol több ezer ember kezdett együttesen filozofálni a fekete-fehér illúzión, és hogy ezek valójában kosztümös emberek, akik jó adag pénzért szórakoztatnak minket.

A feltevéseket csak tovább pörgették az olyan események, mint mikor egy tajvani állatkert egy napmedvét fekete-fehérre festett, és pandaként próbálta eladni a nyolcvanas évek végén, vagy mikor egy olasz cirkusz 2014-ben hasonlóan próbált pandabocsokat generálni fekete-fehér kiskutyákból. Ami bosszantó állatkínzásnak hat elsőre, az az összeesküvés-elméletek rajongóinak csupán olaj a tűzre. Szépsége, hogy itt sem áll meg a dolog.

Ártalmatlan viccből sötét elmélet

Ahogy lépésről lépésre zuhan lejjebb a széles körű érdeklődés, úgy lesznek ezek az elméletek egyre sötétebbek és ijesztőbbek. Egyesek történelemhamisításig is elmennek, miszerint a pandák nincsenek reprezentálva az ősi, kínai kultúrában (amely ott bukik meg, hogy a Qin dinasztia korában már több említés és pandaábrázolás is feltűnik a Krisztus előtti harmadik évszázadban), amit folyamatosan kötnek hozzá olyan hírhedt elméletekhez, mint QAnon teória – mely szerint a világ elitje szervezetten foglalkozik emberkereskedelemmel, gyermekeket adnak el szexuális célokra és a vérükből isznak –

Egy korábbi kísérletben megfigyelték, hogy a kézenfekvően őrült elméletek is gyorsan tudnak hatalmas teret nyerni. Egy TikTok-mém, mely szerint a madarak nem igaziak, csupán az amerikai kormányzat kémdrónjai, pillanatok alatt szerzett milliós rajongótábort. A New York Times tette helyre a dolgokat, hogy ez egy belsős vicc, melyről a saját készítője is elmondta, csupán görbe tükörnek szánta a világ hasonló ostobaságaival szemben, de akkora követettsége lett, hogy már senki sem hisz neki.

A dolog pikantériája, hogy manapság annyi információ terjeng, hogy utánajárás nélkül nehéz kideríteni, mi a valóság és mi az illúzió. Szomorú fintora az életnek, hogy ezek az elméletek olyan platformokon népszerűsödnek, ahol rövid idő alatt jutnak el hatalmas közegekhez, akiknek nincs idejük a valóságtartalmukat hitelesíteni, mivel az utánajárás sokat elvenne a napból.

A szakember mesél

Krekó Péter, az ELTE PPK szociálpszichológia tanszékének habilitált egyetemi docense kérésünkre elmondta, hogy bár sokszor az összeesküvés-elméletek teljesen abszurdnak tűnnek, érdemes óvatosnak lenni, mivel egy ilyen gondolat könnyen tud nagy tömegeket befolyásolni. Elmondása szerint egy közvélemény-kutatás kimutatta, hogy az amerikai lakosság 2–4%-a hisz a legképtelenebbnek tűnő összeesküvés-elméletekben is (mint a gyíkemberek, vagy hogy a Holdra szállás nem történt meg), amely több mint háromszáz millió emberre leosztva nem elhanyagolható mennyiség.

Az összeesküvés-elméletekben szereplő dolgok sokkal izgalmasabbak, mint maga a valóság

– meséli az egyetem docense, aki szerint: „Van ebben egyfajta szórakoztató rész, hogy hollywoodi elemeket emelnek be a való életbe.”

Ezen teóriák gyors terjedésének másik okaként azt említi, hogy az ilyen elméletek távoliak az átlagos embertől. Azokkal a világvezetőkkel, akikről szólnak, a legtöbben sosem találkoznak személyesen, attól, hogy valaki körbeutazza a bolygót, még nem győződik meg a saját szemével, hogy nem lapos, ráadásul ez sokaknak meg sem adatik, ahogy az sem, hogy a Holdra lépjen és rekonstruálja a nagy pillanatot.

Az összeesküvés-elméletek zöme olyan dolgokkal kapcsolatos, amit csak a televízió képernyőjén keresztül látunk.

– teszi hozzá a szakember, kiemelve, hogy ilyenkor indul be a gondolat, hogy „nem vezetnek-e meg minket a médián keresztül”.

Azt is elmondta, hogy egy adott országban azokkal szemben alakulnak ki a teóriák, akiket a közember elnyomó erőnek tart. Amíg az USA-ban az elméletek központjában a kormányzat áll – a drónmadarak megfigyelik a népet, vagy a vezetők alakváltó gyíkemberek –, Középkelet-Európában a nyugati politikai eliten van a fókusz, akik fenyegetik az egyes országok jövőjét, jelenét, meg mindent. A szakértő szerint itt a Soros-ügynökök az ijesztő figurák, akik az elnyomó nyugati hatalmakat megtestesítő Soros György bérencei.

Kelet-Európában többször megtörtént az is, hogy célzottan teremtettek hamis összeesküvés-elméleteket, mint a Cion bölcseinek jegyzőkönyve, melyet jelen tudásunk szerint a cári titkosrendőrség terjesztett el, benne kreált, antiszemita dogmákkal − folytatja az egyetem docense. − A demográfiai környezet nagyon fontos egy-egy ilyen történet megerősödésében, így a

QAnon vagy az UFO-kal kapcsolatos elméletek nem mennek olyan nagyot a magyar nyilvánosságban, mert kevéssé tud illeszkedni a helyi kulturális örökséghez és gondolkodáshoz

– zárja érvelését.

A pandák szerepe ebben az egészben inkább a hollywoodi forgatókönyvet hajszolja, keresve némi izgalmat a sorok között. Hogy meddig terjed el ez a teória, még kérdéses, mindenesetre, ha legközelebb állatkertben járunk, árgus szemekkel figyeljük majd fekete-fehér barátainkat.

(Borítókép: CHIP SOMODEVILLA / GETTY IMAGES NORTH AMERICA /  AFP)