A mintegy 90 művet bemutató budapesti kiállítás nemcsak az első átfogó Bosch-tárlat volt Közép-Európában, de a teljes nemzetközi múzeumi világot tekintve is az elmúlt fél évszázad egyik legjelentősebb Bosch-bemutatója volt.
A nagy érdeklődést jelzi, hogy kicsivel többen voltak rá kíváncsiak, mint a 2003-ban nyílt, az impresszionista mestereket bemutató Monet és barátai című kiállításra, igaz, a 2006-ban megnyitott Van Gogh-tárlat 483 ezres látogatottságát nem tudta túlszárnyalni.
A nagyszabású Bosch-kiállításra mintegy félszáz köz- és magángyűjteményből érkeztek remekművek: többek között a New York-i Metropolitan Museum of Art, a párizsi Musée du Louvre, az amszterdami Rijksmuseum, a londoni The National Gallery, a Los Angeles-i J. Paul Getty Museum vagy a madridi Museo Nacional del Prado kölcsönzött alkotásokat.
A tárlat azokat az örök emberi témákat járta körül, amelyeket Bosch oly eredeti módon, enigmatikus képi nyelvezettel fogalmazott meg a művein: az erény és a bűn közötti választás, a hit és az igazság kérdései, a vágyak korlátlan megélése és féken tartása vagy az emberi lét szellemi minőségének kérdése – írja a Szépművészeti Múzeum közleménye. A mester saját kezű festményei és rajzai mellett a kiállításon az életmű előzményeihez kapcsolódó alkotások, továbbá műhelyének és követőinek legjellegzetesebb remekművei is láthatók voltak.
A Szépművészeti Múzeum a Bosch-tárlat bezárta után is nagyszabású kiállításokkal várja a látogatókat: az intézményben június végén nyílt meg és október közepéig lesz látható a Henri Matisse művészetét bemutató tárlat, október végétől pedig egy átfogó El Greco-bemutatóval találkozhat majd a közönség.
A Matisse-kiállításra a Párizsi Centre Pompidouból érkeztek remekművek, amely a festő első tárlata Magyarországon. A több mint száz művet felvonultató kiállítás végigvezet a művész életművének minden meghatározó szakaszán a fauve periódustól egészen a késői gouache papírkivágatokig.
A kiállítás a múzeum tájékoztatója szerint kronologikus rendben mutatja be Matisse megújulások sorozataként is leírható, közel hatvan évet felölelő életművét. A korai korszak útkeresése után – amelyet olyan művek fémjeleznek, mint az 1895-ös Olvasó nő vagy a Pont Saint-Michel (1900 körül) – látványosan bontakozik ki a tiszta szín festészete, ami a művész fauve periódusának legfontosabb célja volt. A tárlaton Matisse az 1905-ös „fauve botrányt” követő időszakának egyik főműve, a Fényűzés (1907) című alkotás, illetve a két évvel később festett Algíri nő is látható.
Az első világháború idején Matisse fénnyel áthatott, élénk színvilágú képeinek helyét sötétebb tónusú, geometrikus karakterű, esetenként az absztrakció határán egyensúlyozó kompozíciók vették át. Ennek a korszaknak is kiemelt motívuma az ablak, amely egyszerre köti össze és választja el az enteriőrt és a külvilágot, átjárót képezve a tér különböző rétegei között.
Matisse egyik legrejtélyesebb ablakábrázolása a kiállításon is bemutatott Üvegajtó Collioure-ban (1914).
A tárlaton a festmények és szobrok mellett Matisse egyedi, sokszorosított és alkalmazott grafikai munkái, valamint a gouache papírkivágásokkal megtervezett és saját kézírású szövegével együtt közreadott Jazz (1947) című művészkönyve mutatnak rá az életmű mediális sokszínűségére.
A tárlat katalógusában külföldi és hazai szerzők tanulmányai mellett Matisse saját írásaiból is olvasható válogatás, melyek meghatározó része első alkalommal jelenik meg magyar fordításban. A kiállítás kurátora Aurélie Verdier, a Centre Pompidou munkatársa és Fehér Dávid, a Szépművészeti Múzeum művészettörténésze.
(Borítókép: Hieronymus Bosch németalföldi festő művészetét bemutató kiállítása érkeznek a látogatók. Fotó: Balaton József / MTI)
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
