Túléljük az apokalipszist, csak legyünk kulturáltak

A beszélgetés elején felmerült, hogy a művészek jelentős része, azok, akiknek mi a kultúra rovatnak megpróbálunk hangot adni, az utóbbi időben kicsit olyanok, mint a bárányok. Feláldozhatóak és többnyire hallgatnak. Apró vita alakult ki arról, hogy vajon félelemből, öncenzúra miatt, vagy egyszerűen csak nem gondolják, hogy bármi változhat attól, ha beszélünk róla. De az sem kizárt, hogy még nem is tudjuk, mekkora a baj. Covid, kata, háború, meg a rezsi...

„Az utolsó lyuk vagyunk a furulyán” – mondta egy zenész a katatörvény módosítása után, de jó-e, hogy mást nem. Kiállnak magukért, vagy mégsem? Ha igen, milyen párbeszéd alakult ki a hatalommal, a sorsunk megválasztott intézőivel?

A beszélgetésen szó esett még arról,

• folyik-e támadás a kultúra ellen,

• fogunk-e a mostani viszonyokra nosztalgiázni pár hónap múlva,

• mi lenne, ha a taxisok is színházat csinálnának,

• lesznek-e rezsicsökkentett szimfonikus zenekarok, ahova már nem fér be a brácsás,

• összehozza-e az embereket a baj, vagy tényleg elhallgatnak-e a háború alatt a múzsák,

• meg arról, hogy nem árt fejből tudni a verseket.

Aki nem hallotta volna az előző arutluK podcast adást arról, hol beszélget Pokorny Lia a Jóistennel, az itt megteheti.

(Borítókép:  Lebombázott épületek Irpinben Ukrajnában 2022. március 3-án. Fotó: Chris McGrath/Getty Images)