Most már mindent tudunk a péniszről

Manapság egyre nagyobb divat a nők körében, hogy elfogadják magukban azokat a tulajdonságokat, amiken nem tudnak változtatni. Menőnek számít felvállalni a tökéletlenséget, és ezzel a virtuális térben az elmúlt évtizedekben hódító elnyomó viselkedést szép lassan elkezdte felváltani a támogatás és a valódi női összetartás.

Igen ám, de mi van a férfiakkal? Míg női körökben kifejezetten trendi tabutémákról beszélni, a hímnemű egyedek körében ilyen jellegű hullám kevésbé tapasztalható. Ezért egy norvég urológus, Sturla Pilskog fogta magát, és minden kérdésre, ami valaha felmerült a pénisszel kapcsolatban, megpróbált választ adni.

Az egyiptomi fáraóktól a tibeti szerzeteseken át a Tinderig és a fütyifotókig a pénisz azóta boldogít minket, hogy kikecmeregtünk a világtengerből. Útja során hol ünnepelték, hol közönyösen vagy gyűlölettel fogadták.

A péniszről alkotott kép korszakról korszakra és kultúráról kultúrára változott, ma pedig bár a világ összes információja elérhető róla az interneten, a szűretlen oldalak tengerében mégis nehéz nem megfulladni a hamis információk hatalmas hullámaitól. Így egy szakkönyv, azaz egy kézikönyv, amit méghozzá egy olyan ember írt, aki tisztában van a dolgok anatómiájával, egészen nagy segítséget nyújthat. Fekete borító, egyszerű grafika és fehér, nyomtatott nagybetűkkel egy egyértelműsítő felirat:

Ez a könyv nem árul zsákbamacskát.

A fejezetek tele vannak száraz adatokkal, egészen emberire és meglepően érthetőre lefordított anatómiai ismeretekkel. Nagyon egyszerű nyelvezettel magyarázza el többek között, hogy:

• Mi számít normális péniszméretnek?
• Egyáltalán számít a méret?
• Lehet valakinek gyereke egy herével?
• Létezik, hogy valaki allergiás az ondóra?
• Mire való a prosztata?
• Vécén ülve el lehet kapni nemibetegséget?

Azaz tényleg minden területre kiterjedő választ ad olyan kérdésekre, amiket fiúk bizonyos életszakaszban néha még maguknak sem mernek feltenni. Persze ettől függetlenül nőként is érdekes olvasmány lehet ez a speckó kézikönyv, amennyiben érdeklődünk a téma tárgya iránt, márpedig évezredekre visszanyúló bizonyítéka van annak, hogy igen, érdeklődünk.

A száraz tények mellett az teszi a könyvet olvasmányossá, hogy a pénisz korszakonkénti megítéléséről, érdekesebb történelmi eseményekről és sztorikról is ír a szerző. Ezek szinte kivétel nélkül egészen figyelemfelkeltő infók, így aki elolvassa ezt a könyvet, biztosan az asztaltársaság egyik legfurcsább, de leginkább tabudöntögető tagja lesz, amikor a csöndet egy-egy péniszes érdekességgel próbálja majd megtörni.

Például az tudták, hogy 2004-ben Astypalea egyik félreeső szigetén találtak egy követ, amelyre 2500 évvel ezelőtt egy jó kézügyességű görög rávésett egy hímtagot, és mellé írta, hogy

Nikaszitimosz itt hágta meg Timionát?

Egyébiránt mindkét név férfit takar, ezt a kérdést egy fokkal lazábban kezelték a görögök két és félezer éve, mint pár mai nemzet.

Rituális kézimunka

Valahogy az az infó is kimaradt a törikönyvekből, hogy az ókori Egyiptomban az önkielégítést isteni feladatnak tekintették, így a fáraók munkaköri leírásába tartozott, hogy évente egyszer rituális kézimunkát végezzenek a Nílusban, és arról sem nagyon lehet olvasni a tankönyvekben, hogy Napóleon péniszét például a boncolását végző orvos 17 szemtanú előtt – mégis titokban – eltávolította. A Napóleon-komplexus is egészen más értelmet nyer annak az infónak a tudatában, hogy a történelem egyik legnagyobb alakjának állítólag másfél hüvelyk, azaz kevesebb, mint 4 centiméter hosszúságú volt a hímvesszője.

Szegény Napóleont még biztosan nem kísértette annyi társadalmi nyomás, mint ami az internet és a közösségi média korában nehezedik a péniszre – főleg, ha méretekről beszélünk. De elég, ha csak azt nézzük, hogy a pornóipar milyen torz képet közvetít a fiataloknak. Ma már a gyerekek telefonnal a kezükben születnek, méghozzá végtelen internethozzáféréssel. Nem nehéz elképzelni, milyen károkat okozhat egy fiatalnak, ha extrém tulajdonságú felnőtt férfiak méreteit veszi alapul, miközben a különböző pikáns videókat tartalmazó oldalakon még néha emellé az arcába kap egy olyan villódzó reklámot, ami pénisznövelő csodaszerekről árulkodik.

Szóval ez a könyv mindenképpen jó, hogy megszületett, bár nem vagyok benne biztos, hogy a könyv a megfelelő médium, amin keresztül a fiatalok előszeretettel tájékozódnak, ám egy próbát mindenképp megér. Hátha a Pénisz felhasználói kézikönyve elindít egy olyan folyamatot, ami után trendi lesz tabusított férfitémákról is beszélni a fiatalok által is kedvelt közösségi médiafelületeken.

(Borítókép: Korcsmáros Felícia / Index)