Lekvárnak és pálinkának kitűnő, de sör is készül belőle

A rendezvénysorozat fő célja a szarvasi szilva népszerűsítése és a hozzá kapcsolódó hagyományok bemutatása. A tradíciók jegyében a fesztiválon sokféleképp kínálják a gyümölcsöt: lesznek szilvás sütemények, látványkonyha – ahol mintegy 30-féle ételt készítenek szombaton és vasárnap –, 

A műsorok hat tematikus helyszínen zajlanak majd, a gyerekeket a Kölyök udvarban külön programokkal, bábelőadásokkal és gyermekzenekarok fellépésével várják. A tematikus udvarokban a helyi tehetségeknek biztosítanak bemutatkozási lehetőséget. A fesztiválszínpadon olyan koncertekkel várják a közönséget, mint a Csík zenekar, a Váradi Botos Cafe, Korda György és Balázs Klári vagy a Zenevonat, az LGT sztárjainak fellépése.

A háromnapos fesztivál Podani Milán akrobatikus motoros bemutatójával veszi kezdetét, majd a hagyományos felvonulással folytatódik péntek délután. A termésáldásra vasárnap délelőtt kerül sor az Evangélikus Ótemplomban.

A fesztiválra kilátogatók száma az elmúlt két évtized alatt megötszöröződött, jelenleg körülbelül 14 ezer érdeklődőt vonz – közölték a szervezők az MTI-vel. Csasztvan András fesztiváligazgató szavai szerint a rendezvény mára a szarvasiak világtalálkozójává, háromgenerációs rendezvénnyé vált.

Tessedik Sámuel tanított gyümölcsfákat ültetni

Idén a város újratelepítésének 300. évfordulója alkalmából szeptember 9-én, a Szilvanapok nyitónapján nyílik meg a Tessedik Sámuel Múzeumban egy időszaki helytörténeti kiállítás, amelyen Szarvas történetét mutatják be az avar kortól napjainkig, az új kutatási eredményekre, illetve az utóbbi években a múzeumba került leletekre fókuszálva. Így például egy kora avar kori, aranyreszelékekkel díszített, restaurált kardra; a 2020-ban az intézménybe került, a letelepedés emlékét őrző úrvölgyi pohárra; vagy az idei év újdonságaira, amelyek az első világháború idejéből származnak.

Tessedik Sámuel evangélikus lelkész mezőgazdasági taniskolája a helyi földműves gazdák gyermekeit tanította meg többek között a gyümölcsfák telepítésére. 1790-ben kilencvenhárom gyümölcsfajtát hozatott Bécsből Szarvasra, és egy 15 holdas mintakert egyharmadában gyümölcsfákat ültetett.

Az 1890-es évektől, a Körös folyó szabályozását követően a kiszárított medrek művelhető területekké váltak, így alakult ki Szarvas határában az 1100 holdnyi zártkerti rendszerű gyümölcstermesztés.

(Borítókép: Lekvárfőzéshez szilvát mosnak egy ház udvarán. Fotó: Balázs Attila / MTI)