Senki sem tudja, mennyit szenvedett Szendrey Júlia

Petőfi feleségeként ismerjük, pedig mindennel együtt alig két év adatott nekik. A költő halála után a kiszolgáltatott helyzetben lévő fiatal édesanya újra férjhez megy, és egy idő után olyan szenvedésekkel teli és tabukkal terhelt élet veszi kezdetét, amelyről ma is nehéz beszélni.

Szendrey Júlia öt gyermeket hozott a világra, és nem érte meg a 40. életévét. Mindemellett saját jogán is nevet szerzett az irodalomban, ami a korban, nőként egyáltalán nem volt egyszerű, az Életképekben, illetve a Napkeletben jelentek meg versei.

Úri neveltetés

Apja sokat dolgozott, hogy a családjának jó anyagi körülményeket, a gyerekeinek úri nevelést biztosítson. Szendrey Júlia – aki 1828. december 28-án született Keszthelyen – először a Festetics Vincéné Wenckheim Franciskáról elnevezett, majd Pesten, a Tänczer (Lejtei) Lilla leánynevelő intézetben tanul, ahogy a kor középosztálybeli családjainak gyermekei. Társnői szerint már ekkor kitűnik excentrikus viselkedésével. Heinét és George Sandot olvas, aki – nőként – szivarozott és nadrágot hordott.

Nem véletlen, hogy „összeszikrázik” a tekintetük, amikor Petőfi Sándor először pillantja meg 1846. szeptember 8-án Nagykárolyban, a Térey-kertben. A költőt elbűvöli a lány műveltsége és személyiségének varázsa. 1847. szeptember 8-án, egy évvel a megismerkedésük után házasodnak össze Erdődön, a helyi evangélikus templomban, majd Pestre költöznek. Itt élik meg 1848 márciusában a forradalmi napokat, Zoltán fiuk éppen 9 hónap múlva, december 15-én születik meg.

A fiatal özvegy

A segesvári csata után Júlia szeretne megbizonyosodni róla, hogy a férje valóban meghalt, ezért keresteti, illetve Kolozsvárra utazik, ahol Petőfi halálát igazolják. Később Haynautól, majd Franz Liechtenstein hercegtől kér útlevelet, hogy Törökországba utazhasson Bemhez, de nemcsak külföldi, hanem magyarországi utazásaihoz, pesti tartózkodásához sem kap papírt: nehéz Petőfi özvegyének lenni a forradalom leverése után, az önkény idején.

1850. július 21-én, kilenc nappal a gyászév letelte előtt feleségül megy Horváth Árpád egyetemi tanárhoz. A házasság jól indul, születik még két fiuk, 1857-ben azonban néhány nappal a születése után meghal a várva várt leánygyermek, Viola. 1859-ben megszületik második kislányuk, Ilona.

Nőgyógyásza figyelmezteti a házaspárt, hogy Júlia betegsége miatt már a két lány születését is veszélyesnek tartotta, de ekkor teljes nemi absztinenciát rendel el, ami kiélezi a házaspár közti ellentétet. Júlia apjától kér engedélyt, hogy áttérhessen a református vallásra, mert így el tud válni, a házasélet ugyanis pokol már számára. Vállalva, hogy emiatt is megítélik, elköltözik otthonról, és hosszú szenvedés után ebben a Zerge (ma Horánszky) utcai lakásban hal meg 1868. szeptember 6-án. Fejfáján az édesapja döntése nyomán csak a lánykori neve szerepel.

Petőfivel való házasságkötésének évfordulóján Szendrey Júliára emlékezünk az alábbi kvízjátékkal. 

(Borítókép: Szendrey Júlia. Fotó: Czimbal Gyula/MTI)