Ilyen, amikor a technológia túlnő az ember mentális képességein

A digitalizáció egy olyan globális fenomén, amely az elmúlt évtizedekben amolyan „evolúciós ugrásként” gyökerestül felforgatta az emberiség életét, a berögzült szokásokat, formákat és viselkedési mintázatokat. A folyamatosan zajló digitalizáció az élet megannyi részén észrevehetetlen, mivel legtöbbször a természetesnek tűnő eszközhasználat jellemzi, amely alapvetően az emberi életminőség javítását szolgálja. 

A digitális jelenlét megállíthatatlanul nő, nem túlzás azt állítani, hogy ez a poszthumán átalakulás emberi létünk alapvető, meghatározó aspektusait hatja át: a magán- és az üzleti szférát, az oktatást, a kommunikációt, személyes életformánkat és az időgazdálkodásunkat.

A szingularitások környezetében érvényüket vesztik a jól ismert, megszokott összefüggések és törvények, valamint a hagyományos logika és kauzalitás is, hiszen

a szingularitás a (technológiai) fejlődésnek azon pontja, amikor az adott technológia túlnő az ember mentális képességein, számára nehezen értelmezhetővé, elképzelhetetlenül összetetté válik.

A technológiai szingularitáson ezenkívül „olyan lehetséges jövőbeli eseményt értünk, amikor a szuperintelligencia megjelenése miatt a technológiai fejlődés és a társadalmi változások felgyorsulnak, olyan módon és sebességgel változtatva meg a környezetet, amit a szingularitás előtt élők képtelenek felfogni vagy megbízhatóan megjósolni” – írja a múzeum a kiállításról.

A szükséges rossz

A technikai fejlődés nem ellenség, nem barát, nem a változás lehetősége, hanem az élet természetes velejárója, a kiállítás pedig alapvetően napjaink technológiai fejlődésének a mindennapi életre gyakorolt erőteljes hatásáról szól. A kiállításon látható, ahogy a változásokra fókuszáló képzőművészeti alkotások több megközelítést alkalmaznak, azokkal vizsgálódnak, és stratégiákat javasoljanak az új kihívásokhoz. 

1997-ben az akkori mesterséges intelligencia, a Deep Blue legyőzte a világelső sakkozót, Garri Kaszparovot – a kiállítás egyik alkotása ezt az eseményt dolgozza fel, de ezenkívül több közismert jelenség művészeti megközelítéseivel is találkozhatnak az érdeklődők:

• fake news,
• deepfake,
• life-hack,
• filter bubble,
• alternative facts,
• fact-checking,
• post-fact,
• post-truth,
• CGI,
• overflow,
• cancel culture, 
• troll hacking, 
• survaillance capitalism, 
• dataism, 
• online halhatatlanság.

Miközben attól tartunk, hogy öntudatra ébred az intelligencia, tulajdonképpen nagyon korlátolt, megvannak a határai, és az emberi alkalmazás dönti azt el, hogy mi belőle a veszélyes, és mi nem

– fogalmazott az Indexnek Készman József, a kiállítás egyik kurátora, aki kiemelte, hogy a tárlaton elsősorban külföldi művészek alkotásai lesznek láthatók, hiszen itthon egyelőre kevésbé felkapott ez a témakör az alkotói berkekben. 

A kiállítás kurátora Készman József mellett Maj Ajna és Üveges Krisztina, a kiállítási alapkoncepciója Nolasco-Rózsás Lívia nevéhez fűződik, míg a tudományos szaktanácsadó Szijártó Zsolt.

(Borítókép: James Bridle)